Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár: Dante (1921). Akadémiai székfoglalója - száz év után
Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár: Dante (1921). Akadémiai székfoglalója - száz év után „Es sírva mondtam: Rossz utakra csaltak a jelenvalók, csalfa kéjeikkel, mióta tőlem arcod eltakartad. ”15 16 Mámorában felejti a nagy célokat s elveszti az élet igaz, mert örök célok felé vezető útját. [...] Szabadabb életében is érzi az eszmények vonzásait. [...] De amikor nekiindul, fenevadak állják el útját a simulékony, puhaszőrű párduc, az érzékiség, azután a gőg s erőszak oroszlánja s végül a szuka farkas, a hírvágy. Már szinte abbahagyni készül a harcot, mikor szellemi erők s segítségek jönnek feléje. Az embert nem hagyja el az isteni szeretet s fényeket derít rá. Beatrice Lúciát küldi, a megelőző s felvilágosító kegyelmet, aki föltárja előtte a rosszat, a poklot, hogy azt meggyűlölje r szívét a bűntől távol tartsa; itt Virgil, a természetes ész s a jó érzés a vezér. Azután a Purgatóriumon át vezet útjuk. [...] Megtisztulva minden szennytől, s csak azt szeretve, ami szép és jó, alkalmas lesz, hogy égbe emelkedjék s Isten szeretetében a békét s boldogságot bírja s élvezze. Itt az ideális jóság s hűség szféráiból Beatrice jön feléje”16 — aki a költőt kitanítja az isteni dolgokra. Dante művészetének három jellegzetessége Prohászka előadása törzsrészében kifejti a Divina Commedia három nagyszerű jellegét s egyszersmind előnyét: ,,a) hogy igazi, népszerű művészet alakítja; b) hogy a nyugat-európai kultúrát hordozó, közös hitbőls meggyőződésbőls ép\fi\en azért az élet valóságából r e valóság talajából nőtt ki; c) hogy pokoli s mennyei élet s erőpáthosza lüktet s lobog benne.”17 18 a) Megjegyzi, hogy „sok theologia s filozófiai fejtegetés van benne, sok történeti adat neves s kevésbé neves férfik s nők életéből, sok vonatkozás olasz előkelőségekre s viszonyokra, szóval sok mindenféle részlet, mely a középkori tudományosság s történelem ismeretét tételezi föl. 8 Prohászka egyszersmind figyelmeztet arra, hogy e részletekben elveszni kár, mert „az egész költemény nagyszerűen stilizált allegória, melyben a bűn s erény allegorikus alakokban s jelentekben lép elénk.” Prohászka szerint a Purgatorium lélektanilag a legfinomabb része a Divina Comedianak „melyben a tisztuló lelkek, ha bűnhődnek is, de élvezik a lelkiségnek önmagukban valófinomodását, s fölülemelkednek hiúságon, irigységen, múlandóságon, s eltakarítják az elrontott élet romjait. Élni sietnek. A Purgatorio-ban a restek mindig 15 Purg. 31, 31-36. Babits Mihály fordításában. 16 PROHÁSZKA 1921: 6-7. 17 PROHÁSZKA 1921: 8. 18 PROHÁSZKA 1921: 8. Prohószka-tanulmónyok, 2018-2022 101
