Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA ű koldulás nem bűn annak a részéről, aki rászorul, de bűn szükség nélkül koldulni, vagy csonkításokat a testen eszközölni, hogy a szükség beálljon, éppen úgy uzsorává lesz az a törekvés, hogy a kamatláb emelkedjék."125 Uzsora továbbá napjainkban még háromféle ügyeskedés: 1. Amikor „használati ellenszolgálatot követel valaki azért, aminek nincs értéke. 2. Amikor igazságtalan módon oly használati értékek teremtetnek, melyek a dolog természetének nem felelnek meg. 3. Amikor a használati értékek igazságtalanul osztatnak fel a termelők között. Az első módon vét a hitelező, ha a kölcsönért nagyobb kamatot követel, mint amilyent a körülmények megengednek, mert akkor már olyan értékért követel ellenszolgálatot, amely nem létezik. Ez kettős igazságtalanság, mert először a másét eltulajdonítja és másodszor a másra hárítja a tőkéért a felelősséget. [...] A második módon uzsoráskodnak azok, akik költenek (önkényesen alkotnak) használati értéket vagy pedig eljárásukkal azt tetszés szerint fokozzák. Így például a börzespekulációknál, midőn bizonyos papíroknak vagy terményeknek árát fölhajtják, hogy a vevők az eladókat kárpótolják olyan értékben, amely nem létezik. [...] Ugyanaz áll be, ha az árakat nagyon leszorítják, hogy minél többet szerezhessenek azon célból, hogy pénzüknek értéke emelkedjék. Ez minősített csalás. [...] A monopólium fokozza a tényleges használati értéket, vonatkozzék akár pénzre, akár árucikkekre. [...] A harmadik forma a tőke és munka között fordul elő, a vállalkozó uzsoráskodhat munkásaival. Ha például a gyáros a pénz jövedelméhez és nem a munkások érdeméhez szabja a munkabért, uzsoráskodik, mert nem osztja föl a jövedelmet a termelő tényezők között, hanem a pénznek juttatja azt is, ami a munkást illeti meg."126 További módok az uzsorára: olyan különféle súlyos feltételek kikötése, például nagy értékű zálogtárgyak követelésével, a fizetési határidő oly megszabásával, hogy az adós előreláthatólag nem tarthatja meg, túlságos büntetéspénzek követelésével stb. Tárgyát tekintve űzhető az uzsora gabonával, élelmiszerekkel, bérszerződésekkel, stb.127 Ugyancsak az uzsorának kedveznek az igazságtalan vagyoni viszonyok, melyek a pénz zsarnokságát állandósítják. így a pénz (kereskedelem) uralkodik a munkán, az iparon és a földbirtokon egyaránt. Nem véletlenül hívják egyes szerzők civilizációnkat uzsora-civilizációnak.128 Ezért csak az érvényesül, akinek sok pénze, vagyis nagy tőkéje van. Ennek elejét lehetne venni egyrészt pénzintézetek létesítése, másrészt a szövetkezés előmozdítása révén. Sok kis összegből nagyobb tőke állhat össze, 125 MIHÁLOVICS 1899: 722. 126 MIHÁLOVICS 1899: 731-732. 127 VÁRADY1888-1889:118. - Megjegyezzük, hogy Mihályi Flóris nyomán az uzsorának öt csoportja van: 1. pénzuzsora, 2. földuzsora. 3. áruuzsora, 4. feles marhatartás uzsorája. 5. munkauzsora. Vö.: BUJALÓ 1931:135.1. jegyzet. 128 Drábik János: Uzsoracivilizáció. 1-111. [h. n.,] 2002-2003. Prohászka-tanulmónyok, 2015-2017 93
