Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA mások kárával való gazdagodást keresi, hanem hogy vagyona jövedelmezzen családja fönntartására, akkor erkölcsi minősége az általános körülményektől függ."107 A kanonisták tehát azért tiltották a kölcsön utáni kamatszedést, mert szerintük „igazságtalanság másét kívánni, csalárdság a jogtalanságot az igazság mezébe öltöztetni, szeretetlenség másnak szorult helyzetét saját javára kiaknázni”.108 Az uzsora tehát nem csak idegen vagyonnak „jogtalan eltulajdonítása, de csalás, lopás és rablás is az. [...] A csalásnál a megcsalt beleegyezik vagyonának átengedésébe, mert hamis adatokkal félrevezetik. [...] A rablás és lopás túlteszi magát azon, hogy a megkárosítottunk beleegyezését kieszközölje, azért jogi formákat se keres. [...] A lopás rokon a csalással, a rablás pedig az uzsorával. A csalás civilizált lopás, az uzsora pedig civilizált rablás. [...] Az uzsora és csalás veszedelmesebb a lopásnál és rablásnál, mert a védekezés nehezebb és a szellem könnyebben teheti magát túl az akadályokon, mint a test."109 Amikor az egyház a kölcsönért „minden kamatot megtiltott s midőn a pénzt terméketlennek nyilvánította, ezzel nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a pénz olyan szerződéseknek is képezheti tárgyát, melyek a kölcsönhöz hasonlók ugyan, de nem mehetnek merum mutuum számába, s azért ezeknél uzsoráskodás nélkül is lehet hasznot húzni a pénzből".110 Ezért a régi kanonisztika különbséget tett a pénz kölcsönzésének oka révén consumptív és produktív kölcsön között. Az első esetben a kölcsön célja a szükségben levő megsegítése, s ez esetben improduktív a pénz. Ellenben a produktív kölcsön esetében az a cél, hogy javítsam vagy bővítsem a beruházásomat, így már produktívvá válik a pénz, mivel a pénzt kölcsönzője azért adja át azt, hogy üzletet csináljon, s így a kölcsönt kapónak társa lesz, így ő is joggal részesedik a haszonban. Ilyen ügyletnek minősül a societas111 és a census. Kamaton a tőke alapján járó hasznot, míg uzsorán hasznot értünk tőke és munka nélkül. Különbséget kell tehát tennünk az uzsora és az igazságos, tehát jogos kamat között.112 Ezt igazolják az ún. külső címek (tituli extrinseci), melyek közelebbről az alábbiak: 1. damnum emergens: az a kár, amelyet a hitelező a kölcsön révén szenved el. 2. lucrum cessans: ezen a haszon elmaradásából támadó kárt értjük, mely haszon akkor állna be, ha a kölcsönadó a saját javára fordítaná a kölcsön összegét. Kárunk elvi-107 MIHÁLOVICS 1899: 434. 108 MIHÁLOVICS 1899: 654. 109 MIHÁLOVICS 1899: 698-700. 110 MIHÁLOVICS 1899: 680. 111 Természetesen, az ilyen ügyletnél is a haszon igazságtalan elosztása uzsorának tekintendő. Vö.: BUJALÓ 1931:100. 112 Megjegyezzük, hogy e külső címek tekintetében a szó szoros értelmében nem kamatról van szó, s nem lehet igazolni a kamatvétel jogosságát, mivel a kamat a pénz használatának az ára. Ezekben az esetekben a többet követelés oka nem ez. Vö.: IBRÁNYI1938: 48-52. Prohószka-tanulmónyok, 2015-201 7 89
