Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA esetben értéktöbblethez jutunk. A cserénél nem alkalmazom erőmet a tárgyra. [...] A csere magában véve nem munka, hanem csak akaratomnak műve. [...] A munka új értéket hoz létre. [...] A csere semmi újat sem hoz létre, mert csak azt idézi elő, hogy én a nekem hasznos tárgynak birtokába jutok, a másik pedig a neki szükségessel láttatik el. Haszna van mindkét cserélőnek. [...] Ez a haszon már benne volt a dologban és csak az volt bizonytalan, ki fogja igénybe venni. [...] Vajon az uzsorának nevezett haszon munka vagy csere által jön-e létre?"105 A munka révén valami változás magán a megmunkált tárgyon, vagy tárgyban keletkezik, míg a csere esetében a haszon úgy keletkezik, hogy a dolog másé lesz, tehát a tárgyon változás nem lesz. Az „uzsorának nevezett hasznot azért élvezem, hogy egy tárgyat másnak használatába engedek át. Tehát külsőleg változik a tárgy s így az uzsora cserén alapuló haszon. Ebből világos, hogy az uzsora csak relatív haszon, gyümölcs ti. arra nézve, aki szedi, nem pedig abszolút gyümölcs, mellyel az emberiség gazdagodik. Ez az uzsorának gazdasági oldala, jogi oldalát megtaláljuk, ha keressük, hogyan jelentkezik a jogi téren a csere. f...] A csere művelet. [...] A jog terén a műveletek jogügylet alakjában jelentkeznek. [...] Midőn tehát az uzsorának jogi oldalát vizsgáljuk, tudnunk kell, hogy a szerződésekben hogyan nyilatkozik meg a jogosság s mitől függ az ügyletek jogos volta. Jog ott van, ahol egyenlőség van. [...] A szerződéseknél ezen egyenlőség akkor áll fönn, ha egyrészt mindkét fél szabadon határozza el magát, másrészt pedig a jogok és kötelmek egymást fedezik. [...] Ha tehát én másnak annyi hasznot engedek át, amennyiben részesülök, a szerződés igazságos, mert mindketten jogaink birtokában vagyunk. Ha gazdaságilag egyenértékű hasznot cserélünk be, akkor a szerződés igazságos. Az uzsora olyan haszon, melyet a cserénél az egyenértékű cseretárgyon felül szedek. [...] Az egyik cserélőnek különös haszna csak a másiknak különös kára mellett jöhet létre."106 Az uzsorának erkölcsi oldalát tekintve az uzsora azért tiltott, mert benne az önzés (vagyis a saját haszon tűzön-vízen való érvényesítése) érvényesül, ami erkölcsileg rossz, mivel nem veszi figyelembe az embertársnak a szükségét, de mindenekelőtt az egyenjogúságát. Ez a másik munkájának, szorult helyzetének a rút kihasználása. Vagyis „a kamatszerződés - uzsoraszerződés - az egyénben jó és rossz lehet. Ha az egyénnek célja az uzsora által másoknak kárával gazdagodni, ha célja a szerződéseket arra felhasználni, hogy per nefas minél több hasznot szerezzen, tekintet nélkül hagyva a felebarát iránti kötelességeket, akkor minden körülmények között erkölcstelen. A rossz cél bűnné változtatja az uzsorát az egyénben. Ha a kamatszerződésnek célja jó vagy közömbös, ha az egyén nem a 105 MIHÁLOVICS 1899: 428-429. 106 MIHÁLOVICS 1899: 430-431. 88 Prohászka-tonulmányok, 2015-2017
