Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA hoz is. A pénznek, mint értékmérő eszköznek önmagában tehát nincs belső jósága, hiszen értékességét a célnak, vagyis az értékmérésnek köszönheti. A pénz tehát „formai mivoltában a csereforgalom eszköze. Az eszköz pedig tartalmi jegyét tekintve olyan számsorban kifejezett értéksor, amely értékességét és értelmét a gazdasági forgalomtól veszi. [...] Az ember érzék-szellemi természete, továbbá az összehasonlítandó és elcserélendő gazdasági javak testi jellege megköveteli, hogy a pénz formai mivoltának anyagi hordozója legyen. Következőleg valami fogható tárgyat kell a forgalom eszközének megtenni. [...] Hogy mi legyen a pénz anyagi, azaz hordozó mozzanata, az ismét szabad emberi választástól függ. Történetileg a legkeresettebb használati tárgy fizikai mivolta volt a pénz anyagi mozzanata, és bizonyos mennyiségű használati tárgy értéke volt a pénzbeli értéksor alapegysége. [...] A különböző használati tárgyakat később az arany váltotta fel általánosan. Ámde a pénz formai mozzanata az, hogy eszköz. Következőleg a pénzt pénzzé az teszi, hogy eszköz, éspedig a cserének, forgalomnak eszköze. Az eszköz értelme és értékének mértéke pedig a cél. Következőleg a pénz értéke, mint pénzé, független az arany áruértékétől. A pénz bölcseleti elemzéséből folyik, hogy mivel a pénz emberi alkotás és a pénzérték megállapítása az ember szabad választásától függ, a pénz értékét szabad elhatározásból folyó tevékenységgel irányítani lehet. Mivel azonban a pénzt a forgalom eszközeként alkotta meg az ember, a pénzérték, pénzmennyiség stb. megállapításának hozzá kell simulnia a termelés és gazdasági forgalom természetéhez, szükségletéhez, fejlettségi fokához. így az áralakulást, illetőleg a pénz értékét tehát befolyásolni lehet a váltókamatláb megváltoztatásával, pénzfelhigítással, devalvációval, a hitelkeret megszorításával vagy kibővítésével stb."58 A kiegyensúlyozott gazdaságban egyensúlyban kell lennie a pénz formai és tartalmi mozzanatainak.59 Ám ennek az egyensúlynak a problémája előhívja azt a kérdést, hogy tulajdonképp miért is termelünk? A termelés és a csere-forgalom nem válhat végső céllá, hanem az ember örök végső céljának kell újra és újra alárendelődnie. Ebből adódóan a maga pénz is az ember végső célja eléréséhez szükséges eszköz. Ezt pedig akkor szolgálja kellően, ha főleg csereeszköznek, a csere közvetítése közvetlen és közvetett eszközének tekintjük. Ezért kell a pénznek nemcsak értékmérőnek, hanem értékállónak és állandó vásárlóerejűnek lennie, s erről kell a politikumnak gondoskodnia. Ez egyfajta mozgásteret biztosít a politikának, ugyanis „a pénzérték szabad megfontolásból eredő, 58 IBRÁNYI1938: 72-73. 59 A pénz mibenlétére és funkciójára vonatkozóan - reflektálva a közgazdaság tudományára, az etikára és a tényleges gazdálkodásra - háromféle elméletcsoport keletkezett a történelem során. Ezek a nominalista-legalista, a monetarista-metallista és a mennyiségi pénzelméletek. Vö.: BODAI1998: 5. Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7 73
