Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA A pénz először is az a tárgy, amelynek „értékét az a körülmény adja, hogy a csereközvetítés eszköze és nem az „hogy közvetlenül akár fogyasztásra, akár termelésre fölhasználható".53 54 A pénz továbbá „a fizetési közösségen keresztül pedig átszervezi az egész gazdasági életet. A fizetési közösség ui. létrehozza a piacot, amenynyiben lehetővé teszi a cserébe való állandó és rendszeres bekapcsolódást. A fizetési közösség piacán a csere adás-vétel alakjában jelentkezik, amikor a vevő gazdasági ereje és az eladó költsége pénzben fejeződik ki. Tehát a fizetési közösségben forgó pénz elsődleges funkciója, amelyben benső tartalmát kibontja, megmutatja: 1. a csereközvetítés, 2. a csereközvetítéstől függően az értékmérés. A fizetési közösségben ui. a csereértéket ugyanahhoz a tárgyhoz viszonyítva fejezik ki, ennek folytán a csereértékek összehasonlíthatók. Az összehasonlítás eredménye az ár, az összehasonlítás kiindulópontja, illetőleg a számolás egysége pedig a pénz. A pénz tehát méri a tárgyak csereértékét, amennyiben az egyéni gazdaság bekapcsolódik a piacba és függ tőle. A pénz másodlagos funkciójaként a következőket szokás megjelölni: 1. A pénz a fizetés törvényes eszköze. Ezt a szerepet annyiban tölti be, amennyiben az államhatalom a pénzt a jogrendbe is bekapcsolja. 2. Az értékfelhalmozás eszköze. Miután a pénz a legkeresettebb tárgy, a gazdasági felesleg lehetőleg pénz alakjában halmozódik fel. 3. A pénz mozgékonyságot, alkalmazkodóképességet visz a gazdasági életbe, mert a csere forgalmában minden más jószágért könnyen felcserélhetőZ'34 A pénz előbb használati tárgy is volt, majd később csak cseretárggyá vált, ám mindvégig „megmaradt használati tárgynak, illetőleg árunak is. [...] A pénzben tehát kettős mozzanat ütközik ki egyszerre, a cseretárgy- és árujelleg."55 Ám ugyanannak az árunak az ára változik főleg a kínálat és kereslet függvényében. Mi okozza a pénz vásárlóerejének hullámzását. Erre a kérdésre az ún. kvantitatív pénzelméletek a pénz árujellegével, a nominális elméletek pedig a pénz csereeszköz jellegével válaszolnak.56 Tehát a forgalomba kerülő áruk (pl. vállalatok szertelen versenye) és a pénz mennyisége (pl. üzérkedés) egyaránt hatnak az árak ingadozásaira.57 A pénz létrejötte tehát egyszerre természeti szükségszerűség és az emberi szabadság gyümölcse. A pénznek megvan az anyagi és a formai mozzanata. Az értékmérés csak számsor segítségével lehetséges, s ez az „egy"-gyel, mint mértékegységgel kezdődik. Ám a mértékegység kijelölése szabad választás tárgya, ami igazodik a csereforgalom természetéhez, igényeihez, fejlettségi fokához, sőt a világgazdasághoz való viszonyá53 IBRÁNYI1938: 66. 54 IBRÁNYI 1938: 66. 55 IBRÁNYI 1938: 67. 56 IBRÁNYI 1938: 68-70. 57 IBRÁNYI 1938: 70-71. 72 ProFiószka-tanulmónyok, 2015-2017
