Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA számára. Szükséges, de más magasabb értékek szolgálatában áll. Nem mindegy tehát, hogy a gazdasági dimenzió, mely átjárja az egész egyéni- és társadalmi létet, ezt szolgaként vagy zsarnokként teszi. 2.1.1. Az etika és a gazdaságtudomány kapcsolata Már említettük, hogy a gazdálkodás, illetve a rá való módszeres reflexió, vagyis a tudománya és az etika, legalábbis a keresztény bölcselet szerint belső kapcsolatban áll. A továbbiakban ezt a kapcsolatot tesszük vizsgálódásaink tárgyává. A gazdasági tevékenység önmagában nem cél, hanem csak eszköze az ember magasabb céljainak. Ám e magasabb célok és az emberi lét végcélja és értelme nem állapíthatók meg sem a gazdaság, sem a politikum, hanem csakis az erkölcsi szempontok mérlegelése alapján. Ténylegesen nincs is etika-mentes gazdaság és gazdaságtudomány, csak helyes vagy helytelen etikára alapozódó gazdálkodás van.27 Az etika-mentes felfogás is értékrendet, erkölcsi ítéletet tételez. A gazdaságpolitika és a gazdaságpolitikai döntések már kifejezettebben tartalmaznak erkölcsi értékítéleteket, mint a gazdaságtudományi elvek, ami érthető, hiszen a politikum valamiképp az egész társadalom érdekeit (értékeit) próbálja látni és értékelni, ahol csak egy fontos szegmens a gazdasági oldal. Ahhoz tehát, hogy a gazdasági életet helyes irányba mozdítsuk, két dolog szükséges: „Az egyik a gazdasági alapösszefüggések minél mélyebb megismerése, a másik az ezen összefüggések megismeréséből nyert eredményeknek az emberi élet egyetemességébe való beállítása. Az elsőt a közgazdaságtan elmélete, a másodikat a gazdasági politika nyújtja. Hogy utóbbi feladatának megfelelhessen, történeti és etikai távlatba kell állítania az elmélet eredményeit és az élet sokoldalúsága alapján kell feldolgoznia az először - az elméletben - a maga elvontságában vizsgált jelenségeket. [...] A közgazdaságtant etikai tartalom nélkül tehát csak az képzelheti el, aki vagy a közgazdaság vagy az erkölcs fogalmával nincs tisztában."28 Az etika funkciója a gazdaság terén is az, hogy „a gazdasági téren keresett külön célok beleilleszkedjenek az emberi és társadalmi célok összességébe. A gaz27 Heller Farkas: Ethikai tudomány-e a közgazdaságtan? I. In: Katholikus Szemle, 41. évf. (1927) 5. sz. 267. 28 Heller Farkas: Ethikai tudomány-e a közgazdaságtan? II. In: Katholikus Szemle, 41. évf. (1927) 6. sz. 345., 347. Prohószka-tanulmányok, 2015-2017 63
