Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása

Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA daságpolitika fokmérője tehát nemcsak logikai értéké, hanem elsősorban etikai tarta­lom."29 A gazdaság azért van az etika alá rendelve, mert a gazdasági élet uralko­dó értékeszménye a hasznosság, ami nem abszolút érték, szemben az erköl­csi értékkel, aminek birtoklása adja az emberi méltóságot magát. A gazda­sági hasznosság értéke azért van az erkölcsi jó alá rendelve, mert „az emberi biológiai élet is éppen azért fenntartásra méltó, mert erkölcsi értékek megvalósítására alkalmas: így tehát végső fokon az erkölcsi értékek megvalósítása - az emberi bioló­giai életben és életen keresztül - a gazdasági élet célja, a gazdasági élet amannak esz­köze. A gazdasági - valamint a technikai - hasznosság, mint valódi eszközérték vé­gül az erkölcsi érték szolgálatára van rendelve. Itt tehát az erkölcsi érték az irányító, a hasznossági a szolgáló."30 Mivel a gazdaságot ma egészségtelenül a pénz irányítja, közelebbről a pénzműveletekkel való agyafúrt manipuláció, vagyis az uzsora mindmeg­annyi válfaja. Immár teljesen elszakadt a gazdaság a maga etikai gyökere­itől.31 Ezért különleges figyelmet érdemel a pénz és az uzsora tárgyalása, közelebbről etikai megítélése. Úgy látjuk, hogy ez a kérdés és helyes meg­válaszolása a veleje a gazdasági életben való tisztán látásnak. A keresztény bölcselet és etika a történelem során hol komolyabb, hol pedig csekélyebb figyelmet fordított a pénz megengedett vagy meg nem engedett haszná­latára.32 Prohászka püspök megértette a probléma horderejét, ezért is tűz­te sokszor és sokféleképp beszédei és írásai tárgyául. Ma, mintha a keresz­tény világ nem látná kellően mélyen e probléma lényegét, s ezért már nem tud felháborodni és nem is emeli föl nagyon szavát a pénz kegyetlenkedé­seivel szemben. Épp ezért itt az ideje, hogy ismét a reflexió és a katolikus akció fókuszába kerüljön. 29 THEISS 1941: 71. 30 Brandstein Béla: Az ember a mindenségben 1. Budapest, 1936. 332. 31 Vő.: Rybka, Ryszard: Le negazioni moderne déllé tesi fondamentali del pensiero politico classico e tomistico. In: Angelicum, Vol. 88. (2011) Fase. 1.177-185. 32 Vő.: Várady Árpád: A kamatszedés ethikai jogosultságáról. In: Bölcseleti Folyóirat, 3. évf. (1888) 3. f. 424-425. (Továbbiakban VÁRADY 1888-1889, mivel a háromrészes tanulmány folytatásai uott., a 4. füzetben és a következő évfolyam 1. füzetében jelentek meg.) 64 Prohószka-tanulmányok, 2015-2017

Next

/
Thumbnails
Contents