Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA ipari tevékenység mellékhatásai (externáliák) vizsgálatánál. [...] Az erkölcsi felelősség tagadhatatlan."22 A gazdasági törvényszerűségek vizsgálata azt mutatja, hogy ezek nem azonosak az ún. természeti törvényekkel, mivel ezek a morális rendhez hasonlóan az emberi elismerés és alkalmazás révén érvényesülnek. A gazdasági törvények továbbá statisztikus jellegűek.23 Újabb szempont, hogy a gazdaságtudomány elméletei, illetve bölcseleti teóriái, elvei sem valósulnak meg vegytisztán a történelem során. A ténylegesen megvalósult modellek egyik elméletnek sem felelnek meg. A ténylegesen megvalósult és működő gazdasági rendszerekben tehát „az egyes kormányzati intézkedések az elvekkel sokszor ellentétesek; a létrejött rendszerek különböző társadalmi erők és érdekcsoportok összeütközésének és kompromisszumainak eredményeként jöttek létre, és nem vezethetők vissza egyetlen ideológiai bázisra".24 Ezért az egyes vezéreszmék nyomán valami más jön létre ténylegesen, mint amit az adott eszme kíván. Ezért kívánatos úgy fogalmazni, hogy a létező liberalizmus, a létező szocializmus, a létező kapitalizmus, a létező kereszténység... - A gazdasági életben azt is szemmel kell tartanunk, hogy nem minden terület alkalmas mindenféle gazdasági tevékenységre, ezért az egyes vidékek, népek rászorulnak egymás termékeire, s ebből is adódik a csere és a szolidaritás szükségessége. A természeti adottságok és azok gazdasági hasznának felfedezése határozzák meg tehát adott területen a termelésnek a lehetőségeit és a módjait. A termelést így ezeknek a természeti adottságoknak megfelelően kell kialakítani. Ezeket kell ma globális szinten összehangolni. Ez közelebbről a termelési eszközök igazságos tulajdonviszonyainak és szerzési (szerződési) feltételeinek a kialakítását és fenntartását, illetve minden munkaképes ember számára a megélhetését jelentő munka reális lehetőségét jelenti. A gazdasági tevékenység továbbá fő törekvését tekintve lehet szükséglet-, illetve nyereség centrikus. A kereszténységet a mérsékelt nyereség (a tisztes haszon) és főleg a szükségletek kielégítésének célja vezérli.25 A gazdálkodás célja ugyanis „nem lehet a puszta profit, sem a társadalmi termelés maximálása vagy a lehető legtöbb ember jóléte".26 Fogalmazhatjuk úgy is, hogy a gazdagság alapérték, de nem a legfőbb érték az egyén és a társadalmak 22 MUZSLAY1995:144-145. 23 Theiss Ede: Közgazdaságtudomány és korszerű gazdaságpolitika. Budapest, 1941. 59. 24 Rabár Ferenc: Gazdaságelméletek és gazdasági valóság. In: Vigília, 59. évf. (1994) 2. sz. 82. 25 KECSKÉS 1937: 200. 26 Tuba Iván: Erkölcs és gazdaság. In: Vigilia, 59. évf. (1994) 2. sz. 90. 62 Prohászka-tanulmányok, 2015-2017
