Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA ságát) biztosító várában, vagy olyan szimbionta, mely nélkül maga a gazdaság és tudománya válik az ember és a társadalom félelmetesen pusztító és önpusztító parazitájává? Ezek a kérdések végső soron az emberi munka (földművelés, ipar), a pénz, a tőke, a piac (kereskedelem, bankok), a tulajdon, s mindezek végső immanens értelmezőjeként az emberi természet, életfeladat és megvalósítása fogalmak által jelzett valóságok helyes meghatározását és a köztük levő ép viszonyok felfedezését és kiépítését célozzák. Ezek minden gazdálkodásnak örök kérdései és helyes megválaszolásuktól függ az, hogy „miként építhető s építendő fel egy népgazdaság, s vele valóban az embert szolgáló társadalom".14 A keresztény gondolkodás a tőkét, vagyis a föld termékenységét, valamint az emberi értelemnek a gazdasági tevékenységben való intenzív részvételét és együttműködését természetesnek látja. A földet főleg a birtokkal, illetve a tulajdonnal, az ipart a munkával, míg a kereskedelmet és a szolgáltatásokat, mint a kereskedelem mai szisztémáját leginkább a pénzzel kapcsolja össze. Mindegyik kategóriát részletesen tárgyalja, ám - a történelem tanúsága szerint - fő gondja a pénznek, vagyis annak a tényezőnek a vizsgálata és erkölcsi, jogi kordában tartása volt, ami a termelés természetes rendjét és a termékek cseréjét jelentősen megzavarhatja, s ezáltal a tisztes emberi munkát rabszíjra fűzi, az emberi létet és együttélést felforgatja. A továbbiakban ezért komoly figyelmet szentelünk az uzsorának. A gazdasági tevékenység összehangolt munkát kíván: tőke és munka, munkás és vállalkozó, termék és piac között. Ezért a vállalat „nem pusztán termelési tényezők halmaza nem is csak egy részvénycsomag, a tőzsdei adás-vétel tárgya, hanem munkaközösség, a szolidaritás iskolája. A különböző termelési tényezők harmonikus együttműködése nélkül lehetetlen a javak és szolgáltatások előállítása. Az együttműködés a maga természete szerint feltételezi az egyetértést, a kölcsönös bizalmat és a felelősségvállalást."15 Amint látjuk, a gazdasági tevékenység ember alkotta és ember által befolyásolt társadalmi valóság, vagyis a felelősen gondolkodó és cselekvő ember megnyilvánulása.16 Ebből adódóan a gazdaság főleg emberi döntésektől függ. A jó döntések áldást (igazságosságot), a rossz és bűnös döntések pedig átkot (igazságtalanságot) hoznak a társadalom életére. 14 Kerber, Walter: Szociális piacgazdaság és katolikus társadalmi tanítás. Rendpolitikai nehézségek a nyugat-kelet-német kihívás idején. ín: Mérleg, 27. évf. (1991) 1. sz. 45. 15 Muzslay István: Gazdaság és erkölcs. Studia Theologica Budapestinensia 7. Budapest, 1995.145. 16 KERBER 1991: 48. 60 Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7
