Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI EELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA si háttér alapján fogalmazódnak meg. A gazdaság megítélésében igen erősen vannak jelen az ilyen értékelő elemek. Épp ezért ugyanazt a problémát homlokegyenest ellentétesen ítélheti a felelősen gondolkodó is, ha más a tudatát meghatározó világnézet. E háttér feltérképezése adja majd részben az alapot Prohászka gondolataihoz, részben pedig azt az értékrendet, melynek fényében jobban előtűnnek szerzőnk téziseinek sajátosságai, eredetiségük. Ha tehát a gazdaságról és problémáiról hallunk, se szeri, se száma az elénk tornyosuló kérdéseknek: Miért termelünk: a szükségletekért vagy a nyereségért; az ember van a termelésért vagy a termelés az emberért? Mik az ember igazi szükségletei: csak biológiaiak és pszichológiaiak, netán szellemiek is? Mi az emberi lét és társadalom célja: hogy gondos gazdája vagy inkább öntelt és önkényes démiurgosza legyen a teremtésnek? Mik a gépek, a tudomány és miért a gépesítés, a technológia: szolgák-e vagy urak ezek az ember által alkotott mesterséges lények? Mi a piac és mi a célja: pénznyerés vagy a szükségletek igazságos cseréjének fóruma? Miért van a termelésben egyre kíméletlenebb verseny: a másik tönkretételéért vagy épp a gazdaságosságért, vagyis a jobb (a szükségleteket jobban kielégítő) és kisebb erőfeszítéssel előállítható és környezetbarát termelésért és termékért? Mi a pénz, a hitel és mi a tőke, igazságtalan-e az uzsora: a csere lebonyolításának és a termelés szervezésének, vagy a munka nélküli nyerészkedésnek és elnyomásnak eszköze? Mi a munka és miért dolgozik az ember: a pénzért, hatalomért, érvényesülésért, vagy a személyisége kibontakoztatásáért, az egész társadalomért, vagyis azért az áldásért, melyet önmaga, a családja, a kultúra létrehozása és fenntartása jelent? Mi a termelési mód, s vannak-e lényegileg eltérő formái (lásd rabszolgatartó, feudális, kapitalista, szocialista, vagy egyszerűen keresztény ihletésű) és milyen célokat szolgál? Mik a termelési eszközök és kiknek a tulajdonában kell lenniük: vajon a tulajdon a tényleges szabadság záloga, vagy az igazságtalan társadalmi viszonyok fenntartója, fokozója? Mi a politikum, az állam feladata a gazdasági élet alakításában: biztosítani az igazságosságot és így a nép megélhetését és békés életét, vagy kiélezni az ellentéteket és kizsákmányolni a tömegeket és így háborús konfliktusok magvát vetni el? Egy társadalomnak előbb kell-e szociálisnak lennie, s aztán demokratikusnak, vagy fordított a helyes sorrend? A gazdaságtudománynak csak immanens törvényei, szabályai vannak, vagy szükségszerűen az etika értékelő szemével is meg kell ítélnünk tudomány és humánus tudomány, illetve praxis voltát: vagyis az erkölcs csak egy parazita betolakodó-e e tudomány autonómiáját (szabadProhószka-tanulmányok, 2015-2017 59
