Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - S. Szabó Péter A keresztény emberértelmezés elemei Prohászka Ottokár antropológiai mozaikjában
S. Szabó Péter: A KERESZTÉNY EMBERÉRTELMEZÉS ELEMEI... Ennek a törekvésnek lényege, hogy harcol a „triviális leszármazási elmélet" ellen, melyen „a hitetlenség indulatosságával lármázóknak nézeteit"26 érti. Fellép a „leszármazási bohócságokkal" szemben s a „fanatikus darwinisták"27 ellen. Az ilyen darwinizmussal határozottan szembeszáll: „Lehetetlen,, hogy a célszerű teremtés helyébe állítsuk Darwin tényezőit: a létért való küzdelmet: az alkalmazkodást, az utánzást és mint másoknak tetszik, a még alkalmatlanabb »fejlődési történetet«. [...] Nekünk úgy tetszik, e föltevések mellett lesz folyamatosan megszakítva a lények sorrendje. Hogy a modern kutatás e tényezőkhöz fordult, annak két oka van; az első a hitetlenség dogmája, mely Istent nem akar; a másik némi valószínűség. Látjuk ugyanis e tényezők hatalmát most is érvényesülni; a meglett fajokban folyik a létért való küzdelem, befolyással bír az alkalmazkodás és az utánzás; de ha a lényeges különbözetek magyarázatára visszük át ugyanezen tényezőket, akkor elégtelenségük óriási mértékben lép szemünk elé."28 Másutt is kitér a darwinizmus egyoldalúságainak globális bírálatára: „A darwinista elfogultságban osztozkodó fölvilágosultság megvakul az anatómiai és filozófiai29 30 hasonlóságok tényétől. Ez a fény tulajdonképpen lidérctűz, de sebészeink, orvosaink, anatómusaink csaknem kizárólag e tűznél gyújtják meg tudományosságuk mécsét."80A darwinizmus elfogult híveit sem kíméli: „Tágra nyitják szemeiket mikor arról hallanak legendákat, hogy a darwinizmus életet magyaráz. Hogy is lehetett ilyesmit elhinni róla, mikor az élet határa felé sem jár. Hogy is lehetett azt róla hinni, hogy egy kis harccal és alkalmazkodással elővarázsolja a kakukkfüvet a hegyoldalon s a szeszélyes kakukkmadarat a vadkörtefán?"31 - írja némi iróniával, A diadalmas világnézet című mű polemizáló stílusában. Szükségtelen folytatni talán az evolúció „buján hajtó" fáján „rendszertelenül fakadó" ágak jellemzését és az ezeket eltávolítani akaró „kertészkedés" további illusztrálását. Prohászka kettős módszerének anatómiája ennyiből is nyilvánvaló. Ennek lényegét így összegzi: „Az evolúciót illetően senkinek sem tanácsolnám, hogy lehetetlennek tartsa; azt nem szabad állítani. Valamint sok a túlzás és az émelygő filozofálás az evolucionisták táborában, úgy lehet túlzás nálunk is, s ha ők sok bakot lőttek idétlen állításaikkal, nekünk magának a gondolatnak visszavetését nem szabad ezekre a túlzásokra alapítanunk."32 26 ÖM 4, 63. 27 ÖM 4,63. 28 ÖM 14,51. 29 Valószínű, hogy a ,filozófiai' szó helyett,fiziológiai' vagy ,fizikai' kifejezést használt Prohászka, csak a kiadás során tévesztettek. 30 ÖM 4, 66. 31 ÖM 5,10. 32 ÖM 4,69. 44 Prohószka-tanulmányok, 2015-2017
