Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
IV. UTÓÉLET ÉS EMLÉKEZÉSEK - Gianone András Prohászka Ottokár hatása a magyar Actio Catholicára
Gianone András: PROHÁSZKA OTTOKÁR HATÁSA A MAGYAR ACTIO CATHOLICÁRA beszédének azt a részletét idézte, amelyben egy új, keresztény ifjúságeszményt hirdetett meg.36 A fenti lista szépen illusztrálja, hogy Prohászka folyamatosan hivatkozási alapul szolgált az AC által szervezett katolikus nagygyűléseken, gondolatai tovább éltek. A szónokok jelentős része idézte mondanivalója előadásakor a székesfehérvári püspököt, ami nemcsak azt mutatja, hogy ők maguk is ismerték Prohászka műveit, hanem olyan személynek tartották, aki a nagygyűlések közönsége körében is általános tekintélynek, ismertségnek és elismertségnek örvend. Befejezés Prohászka Ottokár életművét az Actio Catholica későbbi tevékenységével összevetve jól kirajzolódik a székesfehérvári püspök meghatározó szellemisége, melyre először Szappanyos Béla, az AC 1944 és 1948 közötti ifjúsági titkára hívta fel a figyelmemet, amikor 1998 decemberében interjút készítettem vele a székesfehérvári papi otthonban. Prohászka modern szemléletet hozott korának katolikus gondolkodásába, a kihívásokra reagálva egy új, demokratikusabb egyházképet teremtett meg, és ezt - legalábbis egyházmegyéje területén - a gyakorlatban is igyekezett megvalósítani. A Magyarországon 1932-ben megalakított Actio Catholica hasonló alapokon szerveződött, hiszen a világi hívek új szerephez jutottak az egyházon belül, de továbbra is érvényesült a korabeli egyháznak az a szemlélete, mely szerint a klérusnak kell vezetnie a laikusokat, vagyis a világi híveket.37 Magyarországon az AC-t lényegében az egyházszervezet részének tekintették - az AC vezetősége még a schematizmusokba is bekerült -, és a jelentősebb munkával járó pozíciókat (országos illetve egyházmegyei igazgató és titkár) egyháziak töltötték be. Jellemző, hogy az 1935-ben elindított központi AC havilap, a Katolikus Akció 1940-ig évi nyolc alkalommal kizárólag a papságnak adott tájékoztatást és csak négyszer a világi munkatársak36 Az országos katolikus nagygyűlések Magyarországon, 1933-1947. Válogatott beszédek és tudósítások. Szerk. Gianone András. Magyar Történeti Emlékek - Okmánytárak. Egyháztörténeti források 9. Sorozatszerk. Balogh Margit. Budapest, 2017. [Megjelenés alatt.] 51-52., 90., 99., 103., 148-149., 214-215., 218-219., 264., 272., 290. 37 Pierrard, Pierre: Les Laics dans l'Église de France (XÍXe-XXe siécle). Paris, 1988. 93.; Móra Mihály: Az egyházi adó és az egyházközség alapkérdései az egyházi és a világi jog szerint. Budapest, 1941. 73-75. 426 Prohászka-tanulmányok, 2015-2017