Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

IV. UTÓÉLET ÉS EMLÉKEZÉSEK - Gianone András Prohászka Ottokár hatása a magyar Actio Catholicára

Gianone András: PROHÁSZKA OTTOKÁR HATÁSA A MAGYAR ACTIO CATHOLICÁRA

nak is.38 Mindebből kitűnik, hogy Magyarországon a hierarchia kifejezetten erős és közvetlen befolyást gyakorolt az AC munkájára.

Jóllehet Prohászka Ottokár gondolatai nagymértékben hatottak az Actio Catholica tevékenységére, érdemes feltenni a kérdést, hogy az AC-nak sikerült-e minden téren a prohászkai szellemiséget tükrözni. Vajon egyetértett volna Prohászka a klérus ilyen mértékű befolyásával és szerepével a világiak apostolkodásában? Válaszképpen abból a naplójegyzetéből lehet idézni, amit Prohászka 1919 júliusában, a Tanácsköztársaság idején vetett papírra: „Több meleget és szeretetet nép és klérus közé; többet a Szentlélekből s a testvériségből; [...] a demokratikus intézmények behozatala által. Ne a tekintély, a joghatóság, hatalom, parancs, hanem a belső elv, a szeretet dirigáljon. »Cor unum et anima una« [...]/ Nem alattvalók, hanem a testvérek viszonya, a hierarchiából, az archéből keveset, a hierosból sokat.39 Prohászkának ez az eszmefuttatása már nem az Actio Catholicát, hanem a II. Vatikáni Zsinatot vetíti előre és jelzi, hogy a két világháború közötti Magyarországon a székesfehérvári püspök még mindig túlságosan modernnek számított.

Elhangzott 2015. március 28-an a Budapesten, a Központi Szemináriumban

RENDEZETT PROHÁSZKA-KONFERENCIÁN.

38 GIANONE 2010: 37., 44., 225-228.

39 ÖM 23, 312.

Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7

427