Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
III. VILÁGHÁBORÚ ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS - Fazekas Csaba Prohászka Ottokár a katolikus tanítók feladatairól 1924-ben
Fazekas Csaba PROHÁSZKA OTTOKÁR A KATOLIKUS TANÍTÓK FELADATAIRÓL 1924-BEN ,A.z 1924. évi XVI. Országos Katolikus Nagygyűlést ismertető Prohászka-dolgozatom1 egyik lábjegyzetében megállapítottam, hogy a püspök a plenáris előadása mellett több katolikus rendezvényen is szónokolt, e beszédek szövegét azonban nem ismerjük.2 Jelen közleményem e megjegyzés korrekciója, ugyanis legutóbbi kutatásaim közben kiderült, hogy a püspök 1924. október 13-án, a Katholikus Tanítóegyesületek Országos Szövetségének éves közgyűlésén elmondott beszédét a szervezet hivatalos lapja egykorúan publikálta.3 Alábbiakban ennek szövegét közöljük. Prohászka Ottokár mindig is különös figyelmet fordított az ifjúság neveléséért felelős tanítók sorsára, kiemelten fontosnak tartotta a tudásával és erkölcsös életvitelével egyaránt példaadó oktatók szerepét a keresztény illetve hazafias értékek megőrzésében. Nem csak erkölcsi példamutatást várt el a „nemzet napszámosaitól", mindig hangoztatta e réteg anyagi megbecsülésének, oktató-nevelő munkájuk hátterének fontosságát. A püspök már 1907-ben nagy feltűnést keltett azzal, hogy részt vett a pécsi szabadtanítási kongresszuson, ahol a nevelés valláserkölcsi alapjainak nélkülözhetetlenségét hangoztatta.4 1 Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár a XVI. Országos Katolikus Nagygyűlésen, 1924. október. In: Prohászka-tanulmányok, 2009-2012. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2012.153-174. 2 FAZEKAS 2012:156., 13. sz. jegyz. 3 Prohászka Ottokár beszéde a kath. tanítósághoz. In: Nemzetnevelés (Népnevelő), 1924. 21. sz. (november 1.) 237-238. A teljes nevén Magyarországi Katolikus Tanítóegyesületek Országos Szövetségét 1922-ben (más adatok szerint már 1920-ban) alapította Kocsán Károly (1884-1965) tanító, újságíró, keresztényszocialista politikus, országgyűlési képviselő, sokáig a főtitkári teendőket is ellátta. A szövetség a hazai katolikus tanítók szakmai, szociális, vallási ügyeit intézte, érdekvédelmi feladatokat látott el. Integrálta az egyházmegyei tanító egyesületeket és esperesi köröket, jelentős szervezeti életet bonyolított, üdülőket tartott fenn stb. 1948-ban oszlatták fel. Vö.: Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. VII. Budapest, 2002.42-43.; VIII. 2003.496-497. 4 Ld. pl.: „Nekünk a vallás nem az a hódolat, mellyel a jobbágy hajlott meg a feudális úr előtt, hanem a lélek élete. [...] A mi szocializmusunk tehát koránt sem éri be szeretettel, hanem mindenek előtt igazságot sürget." (A szabad tanítás Pécsett 1907-ben tartott Magyar Országos Kongresszusának naplója. Szerk. 406 Prohászka-tanulmányok, 2015-2017
