Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
III. VILÁGHÁBORÚ ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS - Frenyó Zoltán Prohászka Ottokár eszmevilága a nagy háború idején. Római lelkűiét, keresztényszocializmus, magyar valóság
Frenyó Zoltán: PROHÁSZKA OTTOKÁR ESZMEVILÁGA A NAGY HÁBORÚ IDEJÉN hogy a háború egyrészt önmagában erkölcsöt nem teremt, másrészt annyi brutalitást hordoz, hogy mindettől erkölcsi ébredést várni visszatetsző gondolat lenne.31 „A háború mint fizika csupa sötétség; de a hősiesség, mely az ethika kivillanása, csupa fényesség. Nem a sötétségtől van a fény, de a sötétségben van. [...] A háborúnál nagyobb sötétség nem környékezheti a világfölényes lelket."32 „A háború csak annyira erkölcsös, amennyire az erőszak, a rákfene, a dögvész, a betegség is az; de támadhatnak a háború keretében nagy erkölcsi reakciók."33 Végeredményben azonban a háború mind az erkölcsnek, mind a vallásosságnak többet árt, mint használ, a háború által sem jobbakká, sem erkölcsösebbekké nem válunk,34 mert „a háborúban az erkölcs természetes létfeltételei megfogyatkoznak".35 Felvetődik a kérdés, mit tehet az ember a háború ellen? Prohászkát 1) mind az átfogó összefüggések, a közösségi cselekedetek, 2) mind pedig az egyéni, konkrét tettek lehetőségei foglalkoztatják. Mint fentebb említettük, Prohászka a háború mögött elsősorban az önző gazdasági érdekek harcát pillantotta meg. Ezzel összefüggésben rámutat: „A gazdasági harc előbb-utóbb, de elkerülhetetlenül magával hozza a háborút. Aki tehát a háborút meg akarja szüntetni most s a jövőre nézve ki akarja zárni, az működjék közre abban, hogy a gazdasági harc megszűnjék. Tudom, hogy ez nem függ az egyestől, de kell, hogy minden egyes ezt megértse, s hogy azután a sok egyes ember párttá, hatalommá tömörödjék, mely más viszonyokat teremtsen a világba!" „A kereskedést, ipart s az egész termelést az egész nagy emberiségnek javára nemzetközileg kellene rendezni."36 „Más konstrukciót kell adnunk. A nemzeteknek s államoknak a hatalom s versengés mostani irányzatával föl kell hagyniok. [...] Ha ezt a feszültséget a kapitalizmus hordozza, akkor annak kell a nyakát szegnünk; ha ezt a mai termelési módnak kell tulajdonítani, akkor ezt a termelést kell megszüntetnünk; ha a harcot s háborút az imperializmus vagy militarizmus vagy a túltengő s másokat elnyomó sovinizmus szítja, akkor ebből a neveletlenségből kell kiemelkednünk."37 Prohászka egész munkásságában tetten érhető, hogy a kapitalizmushoz képest a termelés és a társadalom más rendjének kialakítását tartotta kívánatosnak.38 31 Prohászka Ottokár: A háború erkölcsi kihatásai (1915) - ÖM 10, 241. 32 ÖM 10, 246. 33 Prohászka Ottokár: A hívőnek magatartása a háborúval szemben (1915) - ÖM 10,299. 34 Prohászka Ottokár: Erzésvilágunk nyereség- és veszteségmérlege a világháborúban (1918) - ÖM 10,312., 319. 35 ÖM 10,318. 36 Prohászka Ottokár: Háború és béke (1917) - ÖM 9,236-237. 37 Prohászka Ottokár: Mit mond a hős s mit a szent? (1916) - ÖM 10, 303., 305. 38 „A katholikus akciónak minden áron a kapitalista termelésnek mai anarchikus módja ellen kell irányulnia, s világosan kell látnia, hogy a kapitalizmust más termelési módnak kell fölváltania, mely a munka és a tőke Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 381
