Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE keresztül Vass érdekében. A miniszterelnök a követet határozott fellépésre próbálta rábírni, amelynek során többek között a javadalom átadásának megtagadását, az alsópapságban elégedetlenség kihasználását és kultúrharcot emlegetett. Május 18-án ezeket a követ utasításnak értelmezve elismételte Gasparri és Borgongini előtt. Vélhetően csak a követ diplomatikus kommunikációján múlt, hogy a fenyegetésből nem lett nagyobb konfliktus. Gasparri válasza Bethlennek az volt, hogy ha a pápai audiencia után is e fenyegetésekkel jönne elő, ők is tudni fogják mi a teendőjük. Somssich javasolta továbbá Gasparrinak, hogy ha Vass lemond a miniszterségről és a képviselőségről, egy fél év múlva vagy bizonyos idő múlva nevezzék ki kalocsai érseknek, így nem keltik azt a látszatot, hogy politikai szolgálatait honorálnák vele. Gasparri válasza kitérő volt: megígérte, hogy gondolkoznak ezen a lehetőségen is, de határozottan nem jelentette ki, hogy elfogadná a javaslatát, csak azt ígérte meg, hogy május 21-én a kongregáció ülésén előadja.111 Bethlen római tartózkodása idején végül nem tudott Gasparrival, csak Borgonginivel beszélni. Azzal a tudattal utazott haza, hogy Somssich javaslatával a kérdés kedvező elintézést nyert.112 Összegezve tehát a nuncius eleve Prohászka ellen volt, kész tényként kezelte, hogy nem őt fogják kalocsai érseknek kinevezni, de nem elsősorban amúgy is kényes index ügye miatt, hanem mivel ezzel mintegy elismerték volna a kormány prezentációs jogát. Nem helyeselte a királykérdésben elfoglalt álláspontja és politikai magatartása mellett ugyanebből az okból kifolyólag Vass József kalocsai érseki kinevezését sem. Helyettük Zichy Gyula pécsi püspök áthelyezését ajánlotta a Szentszéknek, helyére pedig Mészáros János budapesti helynököt pécsi püspöknek. A kormány kezdetben Prohászka kinevezése mellett állt ki, majd április végére egyre inkább Vass jelöltségét támogatták. A kormányzó még 1923. május elején is Prohászkát látta volna szívesebben a kalocsai érseki székben, Vasst csak azért fogadta el, hogy ne kerüljön konfliktusba a kormánnyal. Amennyiben pedig sem Prohászka sem Vass nem lenne elfogadható jelölt a Szentszéknek, úgy Batthyány Vilmost. A magyar prímás tárgyalásokat folytatott a kormánynyal és a közös jelöltjeik: Prohászka, illetve Vass érdekében írt Rómába - mindamellett, hogy úgy vélte, lehet, hogy tanácsosabb lenne a kinevezést elhalasztani és az érseki jövedelmeket a magyar egyház javára hasznosítani. A Szentszék várakozó állásponton volt, igyekezett minden forrásból ösz-111 Amennyiben egyáltalán szóba hozta a kérdést, a jegyzőkönyvbe nem került feljegyzésre. Vö.: S.RR.SS.AA.EE.SS. Rapp. Sess. 1923, sessione 1262. 112 CSIZMADIA 1966: 286-287.; SALACZ 2002: 59-61. Prohószka-tanulmányok, 2015-2017 347
