Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE hogy Prohászka hozzá hasonlóan látta a kényszer szülte történelmi helyzetet,106 s pont ezért aktív szerepet vállalt az események alakításában, melyhez hozzájárult a nemzeti függetlenség iránti vágya és a protestáns felekezetek felé megmutatkozó türelme is.107 Horthynak a kormány új jelöltjéről, Vassról általánosságban jó véleménye volt, nagyra becsülte tudását, energiáját és különösen Károly király visszatérési kísérletei idején tett szolgálatait, de a nunciussal megosztott véleménye szerint túl nagy ugrás lenne számára a kalocsai érsekség, inkább Győrbe kellene a beteg Fetser Antal mellé utódlási joggal ellátott koadjutornak kinevezni.108 Azért sem lenne szerencsés kinevezni, mivel a közvélemény úgy vélekedne, hogy pusztán politikai szolgálatait jutalmazzák ily módon. Tehát a kormányzó egyenesen a kormány jelöltje ellen érvelt a nunciusnak. Ennek fényében érthető, hogy az államtitkárságon Somssich által leadott április 23-i feljegyzés is miért a kormányzó jelöltjeként említi Prohászkát és miért a kormány jelöltjeként Vasst.109 Habár a május 2-i beszélgetés során Horthy a nunciusnak elmondottakhoz hozzáteszi, hogy mivel nem szeretne nézeteltérést közte és a kormány között, ezért ő is Vass kinevezését szeretné, de ha ez nem lenne keresztülvihető, akkor az anyagilag és erkölcsileg is nehéz helyzetben levő Batthyány Vilmost szívesen látná a kalocsai érseki székben. A nuncius szerint azért, mivel az arisztokrata családi tradíciók ellenére Batthyány nyíltan Horthy mellett és a Habsburgok ellen foglalt állást, ezzel még a püspöki kar véleményével is szembehelyezkedve.110 Párhuzamosan a kormány is igyekezett minden befolyását latba vetni a vatikáni követen és a Londonból és Párizsból Rómába utazó Bethlenen újjászületés. In: Prohászka tanulmányok 2007-2009. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár 2009. 23-31. Kapcsolódó naplóbejegyzései szintén fontos támpontul szolgálhatnak a témához. Vö.: Naplójegyzetek ll-III. Az 1920. február 26-i felszólalásához lásd: Az 1920. évi február hó 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés naplója. Első kötet. Budapest, 1920. 62-65 (A Nemzetgyűlés 6. ülése 1920. évi február hó 26-án, csütörtökön). 106 Prohászka naplójában (Naplójegyzetek 111. 158.) a „necessitas" szót használta. Károly király viszszatérési kísérleteikor úgy vélte, hogy a Habsburg restauráció könnyen háborúhoz vezethetett volna a kisantant országaival, a budaörsi csatát pedig értelmetlen vérontásnak tartotta. Lásd még: MARKÓ 2006:130. 107 Vö.: MARKÓ 2006: 117, 123, 130. A szimpátia Horthy Miklós és Prohászka között kölcsönös volt, amelyet mutat a püspök 1919. december 8-i naplóbejegyzése, ami szerint derék, nemes és jóindulatú embereknek tartja Horthyt és a feleségét (vö.: Naplójegyzetek III. 112.). 108 Fetser Antal mellé öt év múlva, 1928-ban kerül segédpüspök utódlási jog nélkül Grősz József személyében. Egypár vonatkozó dokumentum: S.RR SS. AA .EE.SS, Ungheria, Anno 1928-1937, pos. 45, fasc. 42, f. 37r, f. 38r, f. 39r. 109 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, f. 73r. 110 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, ff. 83r-84v. 346 Prohászka-tanulmányok, 2015-2017
