Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE nélkül - hogy az az ötlet is felmerült, hogy hosszabb ideig ne töltsék be az érsekséget és az időközi javadalmak kerüljenek a Vallásalapba. Szerinte ez szükségtelen lenne, mivel az utóbbi alap amúgy is meglehetősen gazdag.103 A nuncius a Vassról leírtak alátámasztását látja Apponyi Albertnek - a hazai legitimisták vezéregyéniségének - a jelentése utáni nap íródott levelében, melyet május 2-án továbbít Gasparrinak. Ebben a gróf azt részletezi, hogy Vass kalocsai érseki kinevezése a királlyal szemben tanúsított viselkedése miatt mélységesen sértené a legitimisták érzékenységét és rossz benyomást keltene a katolikusok többségében.104 Május elejére úgy tűnik, mintha mind a kormány, mind a Szentszék részéről Prohászka személyét teljesen elejtették volna, Vass jelöltségét pedig korábbi aktív politikai szerepvállalása teszi bizonytalanná. Azonban ha a nuncius 1923. május 3-i jelentését olvassuk, abból világosan kitűnik, hogy ha a kormány jelöltje már egyértelműen Vass Kalocsára, a kormányzó még mindig Prohászkát látná szívesen a kalocsai érseki székben és az érdekében próbálja latba vetni érvelését és befolyását a nunciusnál. Május 2-i beszélgetésük alkalmával Horthy Prohászka Ottokár hosszas dicsérete után - melyet a nuncius nem részletez - azt is megjegyezte, hogy véleménye szerint munkái a nem megfelelő fordítás miatt kerültek Indexre, és hogy a székesfehérvári püspök, amikor hallott róla, hogy kalocsai érsekké szeretnék kineveztetni, levelet küldött neki, melyben kérte, hogy hadd maradhasson Székesfehérvárott, hogy folytathassa lelkipásztori küldetését. Horthy ragaszkodása Prohászka személyéhez annak fényében érthető, hogy a püspök már 1920. február 26-án kiállt az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat mellett, amelynek elfogadását követően választották Horthy Miklóst kormányzóvá, illetve ő volt az egyik, aki lerakta a keresztény-nemzeti politika eszmei alapjait.105 Horthy szimpátiájához az is hozzájárulhatott, üresedés, Zichyt tartotta a legalkalmasabb jelöltnek, véleménye mellett mindvégig következetesen kitartott. 103 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, ff. 50r-53v. Mint láthattuk, ezen a véleményen voltak Fischer-Colbrie Ágoston és Csernoch János hercegprímás is. 104 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, ff. 78r-82r. 105 a keresztény-nemzeti kurzussal és Prohászkának ebben betöltött szerepével kapcsolatban most csak egypár jelentősebb szakirodalmat említek: Gergely Jenő: Prohászka Ottokár és a „keresztény kurzus". In: Műhely 5. évf. (1982) 2. sz. 58-75.; Sipos Péter: A „kurzus" és a keresztény-nemzeti ideológia kialakulása. In: Eszmélet, 2. évf. (1990) 6. sz. 109-111.; Gergely Jenő: Prohászka Ottokár közéleti működése, Prohászka ébresztése. Szerk. Szabó Ferenc S.J. Budapest 1996. 177-204.; GERGELY 2000a: 280-289.; MARKÓ 2006: 113-133.; Orvos Levente: A „közéleti kereszténység" eszme tartalma Prohászka Ottokárnál. In: Prohászka tanulmányok 2007-2009. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár 2009.13-21.; Frenyó Zoltán: Prohászka Ottokár és a keresztény nemzeti Prohászka-tanulmónyok, 2015-2017 345
