Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE ki részével és a keresztény szeretet gyakorlásával. A második, hogy ragaszkodni kellene az alapelvhez, hogy a kormánynak nem áll jogában beleszólni a püspökök kinevezésébe. Mindössze annyi engedményt tesz a Szentszék, hogy előzetesen közli a kormánnyal a jelöltek nevét, akik ellen az politikai jellegű kifogást tehet.97 Különösen káros lehet Magyarország abnormális politikai helyzetében a kormánynak a püspökkinevezésekbe beleszólást engedni.98 Prohászkát például szerinte csak azért szerette volna - fontos, hogy a nuncius múlt időben fogalmaz - a kormány kalocsai érseknek, mivel kormánypárti és a szabad királyválasztók közé tartozik.99 Többek között elfeledkezve arról, hogy több munkája is az Indexre került. Most Vasshoz ragaszkodnak, aki jó pap, de ő is kormánypárti és túlságosan belebonyolódott a királyság kérdésébe. Tekintve, hogy kétszer is bizalmasan, hangsúlyozva, hogy nem prezentálásról van szó, megkérdezte a kormányt jelöltjéről Gasparri, a Szentszék részéről sértésnek vagy kevéssé jóindulatú lépésnek vehetik, ha mégsem Vasst neveznék ki. A kormány azt szeretné megmutatni, hogy mégiscsak az ő joguk a püspökök kinevezése, amelyet nem szabad engedni.100 A harmadik pontban a konkrét kalocsai kinevezés kapcsán azt írja, hogy olyan püspököt kellene a kalocsai érseki székbe emelni, aki az érseki menza jelentős vagyonát pártatlanul és nagylelkűen tudná kezelni. Sok intelligencia vagy jelentős aktivitás nem szükséges hozzá, hiszen kevés hívő van (300 ezer fő, főleg földművesek), jó a papság és a szerzetesrendek is bekapcsolódnak pasztorációjukba.101 Érvelése annak fényében érthető, hogy Prohászka javára az őt ajánlók gyakran nagy tudását hozták fel, Vass mellett pedig egészségével, nagy munkabírásával érveltek. Zichy nem volt annyira tudós, mint Prohászka és egészsége sem volt a legjobb, de a nuncius szemében ő számított ideális jelöltnek.102 Megemlíti továbbá a nuncius - konkrét személyek szóba hozása 97 Ezt a politikai jellegű kifogást részletezi a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja 1922. július 30-i ülése. Vö.: S.RR.SS.AA.EE.SS. Rapp. Sess. 1922, sessione 1255., valamint TÓTH 2016. 98 A nuncius itt nyilván a király nélküli királyságra gondol, melynek élén protestáns kormányzó áll. 99 Prohászka politikai és közéleti szerepvállalásáról bővebben lásd: Markó Csaba: Prohászka politikai és közéleti szerepvállalása 1920 és 1922 között. In: Prohászka Ottokár - püspök az emberért. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár-Budapest, 2006.113-133. 100 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21. ff. 52v-53r. 101 A kalocsa-bácsi érsekség plébániái és lelkészségei közül Trianon után csak 60 maradt Magyarországon mindössze 204 ezer katolikus hívővel, tehát a nuncius még némileg túl is becsülte a hívek számát. A katolikusok aránya a főegyházmegye területén 68-70% volt. A főegyházmegye trianoni határain belül 1927-ben összesen 139 pap és 6 szerzetesrend 17 házában 517 szerzetes élt. Bővebben lásd: LAKATOS 2009: 9-15., különösen: 9., 12. 102 Már a legelső adandó alkalommal, 1922. szeptember 18-án, amikor szóba került az esetleges szék-344 Prohászka-tanulmónyok, 2015-2017
