Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE véleménye, hanem Csernoch Jánosé is hiszen ekkor a szokásjog szerint az interkaláris jövedelem a Vallásalapba kerülne és remélni lehetne, hogy a magyar egyház sürgős szükségleteire fordítják.93 Mint az eddig vázoltakból kitetszik, mind a kormányzó, mind a kormány, mind Csernoch János kezdetben Prohászka Ottokárt szerették volna kalocsai érseknek, majd április végére - amikorra szinte biztossá vált, hogy a kineveztetése nem keresztülvihető - az utóbbi kettő már egyértelműen Vass Józsefet.94 Szentiványi Róbert a kormány mindkét jelöltje érdekében érvelt. Rótt Nándor Prohászkát és Hanauert ajánlotta, míg Fischer-Colbrie a nuncius által favorizált Zichyt, megemlítve Prohászkát és Hanauert is, Pécsre pedig Vasst. Míg a kormány még halovány esélyt látott Prohászka kineveztetésére és a Szentszék sem vetette teljesen el, a nuncius szinte már kész tényként kezelte, hogy Prohászkából nem lesz kalocsai érsek. Jelentéseiben már eleve azt feltételezte, hogy a Szentszék Zichyt szándékozik Kalocsára kinevezni: március 8-án - tehát amikor Somssich és Csernoch bőven Prohászka érdekében jártak Rómában -, április 30-án és május 3-án is bőven írt Gasparrinak.95 Az első jelentésében, mint már körvonalaztam, a Vass József elleni érveket hozta fel és a pécsi püspökségre javasolt jelölteket. Róluk, illetve Prohászkáról Gasparri Wlodzimierz Ledóchowskitól és Patrick Murraytől érdeklődött. Mindeközben a nuncius sem tétlenkedett, a Csanádi, veszprémi és erdélyi püspököket kérdezte meg a pécsi püspökségre felmerült jelöltekről sub secreto pontificio. Egyrészt az ő véleményüket, a jelöltek életútjának és természetének részletezését tartalmazza az április 30-i levele. Másrészt a püspökkinevezések gyakorlatáról általában fejti ki véleményét és ebben helyezi el Prohászka Ottokár személyét.96 Számunkra jelen tanulmányban kétségkívül az utóbbi érdekesebb. Levelének e részét is további három pontba sorolja, amelyeket a Szentszéknek fontos lenne az új püspökkinevezéseknél figyelembe venni. Az első szerint a magyar püspöki kar gyökeres reformjára lenne szükség, mivel véleménye szerint a püspöki kar inkább törődik az egyes püspökségekhez, érsekségekhez tartozó hatalmas vagyon kezelésével, mint szolgálatuk lel93 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, ff. 48-49. 94 A képet, hogy Prohászka és Vass pontosan kiknek a jelöltje is volt és miért, az eddigi szakirodalom megállapításai árnyalják, amelyet a fentiekben nem szeretnék minden részletében elismételni. 95 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21. ff. 60r-62r., ff. 50r-53v., 83r-84v. 96 Április 30-i jelentése: S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21. ff. 50r-53v. Gasparrihoz vélhetően május 5-én vagy 6-án érkezett meg a jelentés, mivel május 4-én még táviratilag sürgette az információkat Mészárosról, Breyerről, Lépőidről, Ernstről és Vassról, május 6-án viszont már azt írta, hogy megkapta az április 30-i jelentést, nem szükséges több információ. ASV Arch. Nunz. Ungheria busta 8, fasc. 2.2. f. 86r., f. 88r. Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7 343
