Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Mózessy Gergely Prohászka Ottokár és a protestantizmus

Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A PROTESTANTIZMUS

annak a Papi élet és fegyelem fejezetnek a részeként került tárgyalásra, melynek előmunkálatait végző bizottságot maga a megyéspüspök vezette.77

Lényeges kérdés, hogy mennyire hatotta át az egyházfő „proto-ökumenizmusa" a papságát a mindennapi élet gyakorlatában. E tekintetben is árnyalnunk kell a korábbi képet. Prohászka püspökségének utolsó éveiből nagyobb mennyiségű lelkipásztori jelentés áll rendelkezésünkre, amelyben az egyházmegye plébánosai a püspökkel osztják meg bizalmasan gondjaikat.78 Ezeket böngészve azt tapasztaljuk, hogy papjai inkább versenytársnak - vagy akár egyenesen ellenfélnek - tekintették a történeti egyházak lelkészeit, mintsem becsülték volna meggyőződésüket, erőfeszítéseiket. A kérdéskör leginkább a vegyesházasságok kérdésének helyi, konkrét kezelése kapcsán tűnt fel, de voltak ennél messzebbre vezető szálak is. Egy kétharmadrészt katolikus lakosságú országban protestáns volt az államfő és a miniszterelnök - ez a tény önmagában is sokkoló volt sok pap számára;79 és a helyi közéletben számtalanszor megtapasztalt korrupció csak növelte az előítéleteket.80 Mint láttuk korábban, e félelmek gyökerei Prohászka korai politikai publicisztikáiban is megtalálhatóak voltak.

Prohászka „proto-ökumenizmusának" korai értékelése

Schütz Antal piarista 1929-ben, az első tudományos igényű Prohászka-életrajzban a püspök látszólagos liberalizmusáról szólva fejti ki: „Látókörének tágulása, felelőssége és tapasztalata mezejének növekvése meggyőzte arról, hogy társadalmi és politikai téren sokszor együtt kell működni más világnézetek és irányok képviselőivel." Schütz tehát lényegében együtt tárgyalja a „proto-ökumenizmus" megnyilvánulásait a szélsőségesen liberális lapok számára írt húsvéti cikkek világával.81

Pedig vannak lényegi különbségek. Más ugyanis a cél, más az indíttatás. Prohászka részéről egy liberális szabadtanítási kongresszuson való felszólalás (Pécs, 1907), vagy egy Nap számára írt ünnepi cikk azt a célt szolgálta, hogy az adott kérdésről a katolikus nézet vagy egy hitigazság kifejtésre

77 Mózessy Gergely: Prohászka a jogalkotó. In: Prohászka-tanulmányok 2012-2015. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2015. 236.; Decreta synodalia. Az 1924. június 24-től 26-ig Székesfehérvárott tartott székesfehérváregyházmegyei zsinaton hozott egyházmegyei törvények. Székesfehérvár, 1924.12.

78 Lelkipásztori jelentések 1924-1926. Szerk. Mózessy Gergely. Források a Székesfehérvári Egyházmegye történetéből III. Székesfehérvár, 2008.

79 MÓZESSY 2008a: 155. sz. dokumentum.

80 MÓZESSY 2008a: 163. sz. dokumentum.

81 ÓM 25, 70.

Prohászka-tanulmányok, 2015-2017

33