Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE Mivel ez volt az első olyan eset, amikor a király nélküli királyságban egy egyházmegye (jelen esetben főegyházmegye) élére főpásztort kellett kinevezni) és így a jövőre nézve is a püspökkinevezések terén valamiféle modus procedendit találni, különösen nagy hangsúlyt helyezett rá mindkét fél, hogy az ő álláspontja érvényesüljön.64 A kormány a hercegprímás jó szolgálatait vette igénybe, akit felkértek, hogy utazzon Rómába az érdekeik képviseletére. Ide március 7-én érkezett meg. Időközben Schioppa nuncius is Rómába ment. Somssich követ pedig az utasításának megfelelően már március 3-án igyekezett a főkegyúri jog fenntartása és a kormány jelöltjei mellett érvelni.65 Március 4-én Gasparri kérésére írásba foglalta, hogy a magyar kormány Prohászka Ottokárt szeretné Kalocsára, a helyére pedig Vass Józsefet Székesfehérvárra.66 A nuncius biztosította róla, hogy a kormány mindkét jelöléséről a legjobbat fogja mondani, de Prohászka Index-ügyét nem hallgathatja el. Ez utóbbit Gasparri is nagyon komoly akadályként említette neki.67 A hercegprímás egy március 3-i keltezésű, a pápának címzett memorandumot is vitt magával, amelyet személyesen adott át XI. Piusnak. Benne egyrészt az interregnum idején a püspökkinevezések módjára tért ki, hosszas bevezetést követően, melyben hangsúlyozta, hogy Magyarország a köztársaság és proletárdiktatúra után ismét királyság, s tekintve, hogy a kormányzó református, törvény mondja ki, hogy a főkegyúri jogokat - amely az apostoli királyok egyházi privilégiuma - nem gyakorolja. Bár a Habsburg ház trónfosztására 1921-ben sor került, az államforma változatlan maradt. Ezt követően a főkegyúri jog egyes jogosítványai kapcsán kialakult modus vivendit vázolja, majd a püspöki székek betöltésére tér rá. Hangsúlyozza, hogy az interregnum idején a kánonjog szerint kell történnie, azonban a kormány azt szeretné, ha a Szentszék meghallgatná az információit a betöltés előtt az általa alkalmasnak tartott személyről. Magyarországon amúgy is ősi szokás, hogy a prímás véleményét kikérik, mielőtt a kormány bárkit javasolna a Szentszéknek. A konkrét kalocsai kinevezés 64 Hanauer Árpád István váci püspöki kinevezését még a Tanácsköztársaság idején határozta el a pápa, habár prekonizációjára 1919. szeptember 9-én került sor. Javadalma átvételére csak Csernoch közbenjárására kerülhetett sor, kihangsúlyozva, hogy a leendő király főkegyúri jogát nem kisebbítheti. Vö. SALACZ 2002: 19-20.; Lénár Andor Ferenc: A váci egyházmegye Hanauer Árpád István püspöksége (1919-1942) alatt. PhD értekezés, ELTE. Budapest, 2014. 66-69. 65 A nuncius a sajtóhírek szerint már február 28-án elindult Rómába. CSIZMADIA 1966: 280-282.; SALACZ 2002: 46-47. 66 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21. f. 43r: az aláírás nélküli lap bal felső sarkában: „Légation Royale de Hongrie prés le Saint Siege". 67 SALACZ 2002: 47. Prohószka-tanulmónyok, 2015-201 7 335
