Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Mózessy Gergely Prohászka Ottokár és a protestantizmus
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A PROTESTANTIZMUS munkásosztály és a többi réteg között mutatkoztak meg a legtragikusabban, körleveleiben erről szólt, s nem felekezetiségről.52 A HÍDÉPÍTÉS KÖLTŐI KÉPÉRŐL 1919 őszére új helyzet állt elő. Egy az országot háborúba vezető liberális, majd egy terrorral terhelt ateista-kommunista társadalomszervezési kísérlet után egy harmadik erő kapott lehetőséget arra, hogy az országot kormányozza: a keresztény és nemzeti oldal.53 De nagyobb volt a feladat a puszta kormányzásnál: helyre kellett állítani. Egy emberanyagában kivérezett, de egyszersmind menekült-áradattal küzdő, területileg megcsonkított, nyersanyagait elvesztett, iparában tönkretett és a forradalmak által felforgatott országgal találta szembe magát ez az erő. Nem lehetett összefogás nélkül nekilátni az építkezésnek. Protestáns és katolikus oldalról egyaránt sokan gondolták így - de Prohászka lett az, akinek a kérdésről mondott szavai szállóigévé váltak. Az Új Nemzedék című lap által az erdélyi magyarok támogatására rendezett ankéton, amelyet 1919. december 7-én a budapesti Városi Színházban tartottak, összefogásra szólította fel a megcsonkított ország minden nemzeti érzésű lakosát a magyarság jövőjéért való munkálkodásban. Eszmefuttatása végén mondta: „Ne felejtsük, hogy csak egyek vagyunk katolikus és protestáns testvéreim. Szeretném, ha Pannonhalma és Debrecen közt a szeretet szivárványhídja húzódnék, amelyen a megértés angyalai járnának s ez a híd egy új délkör lenne, egy új magyar meridián."54 A híd képe nem volt előzmény nélküli. Csaknem két évtizeddel korábban, 1898 nyarán Debrecenben tartotta az Országos Középiskolai Tanáregyesület közgyűlését. Itt, a pohárköszöntők sorában a bencés Bódiss Jusztin szavaira válaszul Balogh Ferenc református akadémiai tanár reagált a következőképp: „A magyar égboltot a műveltség gyönyörű szivárványa íveli át, melynek egyik vége Pannonhalma magaslatáról indul ki, másik a magyar Alföld e talaján, Debrecenben éri a földet. A rege szerint a szivárvány alulról szívja fel a nedvet. Hadd szívja az mindenik végével az őshazai talajból a nemzeti erőt hazai tudományosságunk fejlesztésére, hogy közös akarattal építhessük tovább az évezred ájuló 52 ÖM 9,262., ÖM 9, 271. Körleveleit elemzi GERGELY 1994:182-186. 53 Frenyó Zoltán: Prohászka Ottokár es a keresztény nemzeti újjászületés. In: Prohászka-tanulmányok 2007-2009. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2009. 23-24. 54 Pannonhalma és Debrecen. In: Új Nemzedék, 1919. december 9. 2. Az estről lásd: Giczi Zsolt: A katolikus-protestáns egyházi kapcsolatok fő vonásai a Horthy-korszak Magyarországán. Kézirat, Budapest, 2009. http://doktori.btk.elte.hu/hist/giczizsolt/diss.pdf- (Utolsó letöltés: 2016. március). 26 Prohászka-tanulmányok, 2015-2017
