Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Grósz András Prohászka Ottokár és a német nemzetiségi kérdés
Grósz András: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A NÉMET NEMZETISÉGI KÉRDÉS egyes településeken ugyanakkor nem egy helyen bírálták a németek kicsapongó, hitéletét olykor felületesen megélő és elzárkózó magatartását. „A sváb, ha látná, hogy a pokol megnyílik előtte, akkor is táncolna, ha mindjárt Nagypéntek lenne is. [...] Nagyon nehezen kezelhető nép, s a háború a külső mázból is sokat lekoptatott. Nehéz a pasztoráció főképp azért, mert a nevelés nem fog rajtuk." - jelezte püspökének a zsámbéki plébános.32 A németek olykor túl takarékos hozzáállására is több lelkipásztor panaszkodott. „De különösen a sváb faj zsugorisága minden anyagi áldozatkészségnek útját állja; miért is, ha valami egyházmegyei dologra szükség van, legjobb, ha parancsleiratban lesz az közölve - ez ellen nem mernek szót emelni, különben megvonnak mindent.” - írta éles megfogalmazásban a pomázi plébános.33 Ezek a papi hozzáállások reális, valós helyzetértékelésből, illetve a német nyelvi és kulturális igényekkel, vagy az ezt képviselő mozgalommal szembeni ellenszenvből is fakadhattak. A papok egy része — származástól függetlenül - tehát méltányosan viszonyult a német nemzetiségi igényekhez, igyekeztek integrálni a plébániájukon megjelenő különböző véleményeket. Voltak olyanok is, akik tartózkodóan, vagy inkább ellenszenvvel tekintettek a német kisebbségi ügyre, amelyben a német lakosság és mozgalom, valamint a magyar közigazgatás hozzáállásának is szerepe lehetett. A legkülönfélébb, több esetben joggal vitatható papi magatartások motivációja összességében az volt, hogy megőrizzék plébániájuk egységét és nyugalmát, amely főpásztoruk, Prohászka egyik legfőbb törekvése is volt. Prohászka püspöksége idején számos jelentős, a német nyelvi és kulturális jogok iránt elkötelezett, de a magyar állam felé való hűséget élete végéig megőrző pap kezdte pályafutását. így például a hazai német mozgalomban kezdetektől aktív Hufnagel Ferenc solymári plébános, aki Bleyer Jakabbal is szoros kapcsolatot ápolt, sőt rendszeresen publikált német nyelvű hetilapjába, a Sonntagsblattba, amelyre Prohászkától kapott engedélyt.34 Az 1926-ban Prohászka által pappá szentelt Greszl Ferenc első szentmiséjére Bleyertől németországi tanulmányútra szóló ösztöndíjat kapott, később pedig etyeki káplánként, majd nagykovácsi plébánosként a német nyelv ügyének egyik legelkötelezettebb híve lett.35 Az 1927 tavaszán elhunyt Prohászka Ottokár püspököt az 1930-as évek32 Radnich Imre zsámbéki plébános jelentése, 1925. január 9. In: MÓZESSY 2008a: 487-489. 33 Schürger Ödön pomázi plébános jelentése, 1927. január 31. In: MÓZESSY 2008a: 338. 34 SzfvPL - No.4560 - 1556/1928. Hufnagel Ferenc solymári plébános levele Shvoy Lajos püspök részére a Sonntagsblatt ügyében, 1928. augusztus. 35 Schlitt, Adam: Vom Wesen des Volkstums - Pfarrer Franz Greszl zum 75. Geburtstag. In: Archiv der Suevia Pannonica. Heidelberg 5. Jg. (1977/78) 69-70. Prohószka-tanulmónyok, 2015-201 7 209
