Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Grósz András Prohászka Ottokár és a német nemzetiségi kérdés
Grósz András: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A NÉMET NEMZETISÉGI KÉRDÉS ben számos alkalommal úgy idézték a korabeli hazai német nyelvű sajtóban, mint aki a kisebbségi nyelvi jogok iránt nagyfokú megértést tanúsított. Ebbéli hozzáállása miatt a Sonntagsblatt 1933 elején Prohászkát példának állította, azt sugallva, hogy olyan főpapi magatartásra lenne szükség az 1930- as évek elején is a német kisebbségi ügyek kezelésében, mint amilyet a már elhunyt püspök tanúsított.36 Bonomi Jenő, a Buda környéki németség néprajzát kutató etnográfus úgy jellemezte Prohászkát, mint aki a kisebbségi kérdésben nem félt a krisztusi és az etikai álláspontot nyíltan vállalni.37 A későbbi Volksbund-időszakban is szerepet vállaló, laikus történész Anton Tafferner a kisebbségi ügyhöz való viszonyát tekintve Prohászkát - túlzóan ugyan —, de egyedülálló jelenségnek nevezte a főpapok között.38 Ezek a Prohászkáról szóló méltatások egyben burkolt kritikát is megfogalmaztak utóda, Shvoy Lajos felé, aki bár elődjéhez hasonló lelkipásztori irányt vitt a német kisebbségi kérdés kezelésében, de például a hazai német törekvésekkel szimpatizáló papjait nagyobb kontroll alatt tartotta. Jóllehet ezt azzal a céllal is tette, hogy plébánosai az 1930-as évek legelejétől radikalizálódó, majd egyre inkább Németország befolyása alá kerülő magyarországi német mozgalom miatt ne kompromittálódjanak, ne kerüljenek az erre reagáló magyar közhangulat célkeresztjébe. írásomban elsősorban Prohászka Ottokár püspök hazai németséggel kapcsolatos politikájának és főpásztori magatartásának főbb elemeit kívántam felvázolni. Ugyanakkor Prohászka és a német nemzetiségi kérdés témájának pontos feltérképezése még több helyi forrás bevonását igényli, annál is inkább, mert ahány németek által lakott település, annyiféle kisebbségi helyzet alakult ki. Nincs két egyforma ügy, az egyes német nemzetiségi ügyekre nem adható sematikus, egységes válasz. A korabeli helyi ügyek kutatásán keresztül a főpásztori magatartás is jobban megismerhető, pontosítható. Összességében elmondhatjuk, hogy a püspök Trianon után a nemzetiségi elkülönüléstől és a magyar nyelv visszaszorulásától is tartva a kisebbségi oktatásügyben inkább tartózkodó, olykor túlságosan is védekező politikát folytatott, míg a templomi nyelvhasználat és a mindennapos pasztoráció területén ennél lényegesen megengedőbb volt. Plébániáinak békéje, az egy36 Was schrieb Bischof Prohászka? In: Sonntagsblatt. Wochenzeitung für das deutsche Volk in Ungarn. 13. Jg. Nr. 5. (29. Januar 1933) 6. 37 Bonomi, Eugen: Katholische Priester aus dem Ofner Bergland in Ungarn als Mitarbeiter des Bleyer'sehen Sonntagsblattes. In: Südostdeutsches Archiv. Hg.: Mayer, Theodor. XI. Band. Sonderdruck. München, 1968. 206. 38 TAFFERNER 1972: 26. 210 Prohószka-tanulmányok, 2015-2017
