Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Grósz András Prohászka Ottokár és a német nemzetiségi kérdés
Grósz András PROHASZKA OTTOKAR ÉS A NÉMET NEMZETISÉGI KÉRDÉS Tanulmányom témájának súlypontja a Trianon utáni időszakra esik, ezért elsősorban Prohászka Ottokár főpásztori tevékenységének utolsó harmadát érinti. Nemcsak a főpap német kisebbséggel kapcsolatos megnyilvánulásai, hanem az általa kormányzott püspökség adottságai is alkalmasak a témával kapcsolatos kutatásokra. Hiszen a Székesfehérvári Egyházmegyéhez tartozó Buda környéki településeken, valamint a Vértesben és a Pilisben elhelyezkedő falvakban jelentős számban éltek németek, akik a püspökség katolikus lakosainak mintegy harmadát tették ki.1 A trianoni Magyarország több mint félmilliós németsége az összlakosság csaknem 7 százalékát jelentette, így a legnagyobb magyarországi kisebbséget alkotta.2 Vallási megoszlását tekintve kb. 80 százaléka római katolikus volt, így jelentősen gyarapította a hazai katolikus hívek számát.3 Súlyukat tovább növelte, hogy az országban Trianont követően fokozott mértékben került előtérbe a német kisebbség nyelvi és kulturális jogainak ügye. Ezzel az iskolák nagy részét fenntartó katolikus egyháznak elsősorban az oktatás és a - szigorúan saját jogkörébe tartozó - templomi nyelvhasználat terén kellett szembesülnie.4 így a hazai németség katolicizmusa nem pusztán a 1 A hozzávetőleges adatok részben eltérnek egymástól, a szakirodalom kb. 25-35 százalék közé teszi a római katolikus németek létszámát az egyházmegyében. Lásd Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945. Budapest, 1997. 67-68., Greszl, Franz: Tausend Jahre deutsches Leben im Karpatenraum. Eine kirchen- und geistesgeschichtliche Untersuchung. Stuttgart, 1971.174-178.; Tafferner, Anton: Die katholischen Donauschwaben in den Nachfolgestaaten 1918-1945. Stuttgart-Wien-Freilassing, 1972. 65-66. 2 Magyar Statisztikai Közlemények 69. kötet. Az 1920. évi népszámlálás. 1. rész. A népesség főbb demográfiai adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest, 1923. 3 Greszl, Franz: Diözesangliederung der deutschen Katholiken vor 1946 in Ungarn. In: Unser Hauskalender. Jahrbuch der Ungarndeutschen. Stuttgart, 1955. 49. 4 A magyarországi németség templomi anyanyelvhasználatáról kizárólag az énekek és a prédikáció vonatkozásában, valamint a különböző ájtatosságok(pl. litánia, rózsafüzér) kapcsán beszélhetünk, hiszen a liturgia hivatalos nyelve a latin volt. AII. Vatikáni Zsinat (1962-1965) liturgikus reformjai előtt a szentmise keretében elhangzó szentleckét és evangéliumot a pap magában halkan latínul Prohószka-tanulmónyok, 2015-2017 201
