Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Klestenitz Tibor „Az anyaszentegyház Amerikában imponált nekem legjobban." Prohászka Ottokár képe az Egyesült Államokról
Klestenitz Tibor: PROHÁSZKA OTTOKÁR KÉPE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKRÓL első állomáshelyén, Chicagóban mintegy másfél év után komoly vitába keveredett az egyházközséggel. Azzal vádolták meg, hogy saját zsebére üzletelt és az egyházközség pénzén telkeket vett magának. Noha Grosz a bíróság előtt sikeresen védte meg álláspontját, távoznia kellett hivatalából.53 1905-ben a Magyarországi Katolikus Egyesületek Országos Szövetsége is komolyabb gyakorlati lépéseket tett: küldöttsége két fontos tengeri kikötőben, Brémában és Hamburgban vizsgálódott, megállapítva, hogy a magyar kivándorlók rossz körülmények közé kerülnek. (Fiumében némileg jobb volt a helyzet, ahol a zenggi és modrusi püspök jóvoltából már működött egy magyarul tudó pap.) Ezért javasolták egy magyarul és szlovákul is beszélő pap kiküldését és eltartását.54 A következő évben Prohászka két útitársa, Izsóf Alajos és Sebők Imre ismét Amerikába utazott. Fontosabb állomásaikat Cleveland, Chicago és Omaha jelentette, de ellátogattak néhány távolabb eső magyar településre is, ahová a helyi magyar lelkészek csak ritkán jutottak el. Ezúttal valójában világkörüli útra vállalkoztak, így Amerikában csak néhány hetet töltöttek, majd San Franciscóból Japán felé indultak.55 Kérdéses, hogy Prohászka ezúttal miért nem látogatott el az Újvilágba. Az azonban mindenesetre bizonyos, hogy az amerikai egyház példája továbbra is sűrűn foglalkoztatta. Az 1904-es katolikus nagygyűlésen, egyik legfontosabb szónoki terepén56 tartott beszédében újra érintette a témát, amivel - jellemző módon - ismét a hazai viszonyokkal való szembeállítás volt a célja. Felelevenítette, hogy buffalói látogatásuk során egyik társa beszélt egy „hírhedt magyar szocialistával", akik szerint Magyarországon a papok „még élik világukat, napszámba lopják a napot, itt Amerikában az a jó idő már letűnt; itt látom, hogy dolgoznak, járnak a hívek után, tanítanak, szerveznek". Prohászka ezzel vitába szállva azt állította, hogy ez a fajta magatartás, az „unnützes Pfaffentum", a haszontalan papság nálunk is visszaszorul és ezzel párhuzamosan kezd tért foglalni a „praktikus kereszténység", amely elsősorban a szociális élet, a kultúrföladatok iránt érdeklődik.57 53 Fejős Zoltán: A chicagói magyarok két nemzedéke, 1890-1940. Az etnikai örökség megőrzése és változása. Budapest, 1993.137. 54 SzfvPL - No. 540 - 3005/1905. (Szentiványi Károly Városy Gyulának, 1905. július 22.) 55 Cleveland. Magyar missio Amerikában. In: Religio Vallás, LXIV. évf. 32. sz. (1905. augusztus 10.) 255. 56 Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár a katolikus nagygyűléseken. In: Prohászka-tanulmányok, 2012-2015. A Székesfehérvári Egyházmegye Prohászka-konferenciáinak előadásai. Szerk. Mózessy Gergely (továbbiakban MÓZESSY 202015b). Székesfehérvár, 2015.84-110. 57 MÓZESSY 2015B: 117.; A katholikus nagygyűlés szónokai. Prohászka Ottokár dr. beszéde. In: Religio, LXIII. évf. II. félév 39. sz. (1904. november 12.) 308. Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7 197
