Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Klestenitz Tibor „Az anyaszentegyház Amerikában imponált nekem legjobban." Prohászka Ottokár képe az Egyesült Államokról
Klestenitz Tibor: PROHÁSZKA OTTOKÁR KÉPE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKRÓL viselik. „Koldus nemzeti létünk" tehát rá van szorulva arra, hogy a külpolitikát „egyes kiváló honfiak nagy egyéniségének tündöklő varázsa pótolja". Amerikában a 19. század derekán Kossuth Lajos, illetve legújabban Apponyi Albert és Prohászka Ottokár játszotta ezt a szerepet. Kossuth, bár nagy ember volt, aki a szabadság eszméjét képviselte, de a liberális szabadkőművesek közé tartozott, ezért a cikkíró szerint nem tudott igazán nagy hatást kiváltani, az utóbbiak viszont már igazán keresztény szellemiségűek, így ők már valódi sikert arattak.49 Az időzítés igen feltűnő, hiszen a cikk Prohászka útjának befejezése után jó egy hónappal íródott - ezért az valószínűsíthető, hogy ezekre a megfogalmazásokra Tisza István miniszterelnök ugrai levelének következtében növekvő belpolitikai feszültségek nyomták rá bélyegüket.50 A Religio ismeretlen cikkírója talán ezért igyekezett az útnak - a valóságtól igencsak elrugaszkodva - külpolitikai jelentőséget tulajdonítani. A második cikk már inkább az utazás egyházi vonatkozásait méltatta, hosszasan dicsérve az útleírások jelentőségét: „Főben járó dolgokat napnál világosabban láthatni most már itthon is, amott is, amik Prohászka megvilágítása előtt homályban voltak sokak, igen sokak előtt. Itthon különösen világos lett mindenki előtt például az, hogy az apostolság - kivált ingyen, sőt áldozattal teljesítve valami fölséges nagy dolog [...]. Apostolság kell nékünk, igenis, tiszta apostolság; mely áldozatos szellemmel odamegy a néphez és annak lelke üdvét s minden ügyes-bajos dolgát magáévá teszi s feláldozza magát." A cikkíró kiemelte Prohászka felismerésének jelentőségét, miszerint az amerikai magyarság nemzeti öntudatának megőrzése csak egyházi keretek között lehetséges. Küldetése ezért méltó volt elődeihez, hiszen ő is fontos ügyet szolgált: „Kossuth a magyar szabadságát, Apponyi a magyar szellem műveltségének elismerését, Prohászka az Isten jogainak a magyarokban való érvényesítését."51 Az út a magyar közvélemény tájékoztatásán túl némi gyakorlati hatással is járt: a sajtóhírek szerint a magyar papok hiányáról szóló beszámolók hozzájárultak ahhoz, hogy Prohászka korábbi tanítványa, Grosz Ferenc gánti plébános lemondott állásáról, és útnak indult az Egyesült Államokba.52 Igaz, ő nem tudott sikeresen megfelelni tanára elvárásainak, hiszen 49 Kossuth, Apponyi, Prohászka Amerikában. In: Religio, LXIII. évf. II. félév 33. sz. (1904. október 22.) 257. 50 1904. október 8-án jelent meg a miniszterelnök ugrai választóihoz intézett nyílt levele, amelyben a függetlenségi ellenzék parlamenti obstrukcióját ellehetetlenítő házszabály-módosítás tervét jelentette be. Pesti Sándor: Tisza István küzdelmei a parlamentarizmus körül. In: Tisza István, két korszak határán. Szerk. Ifj. Bertényi Iván. Budapest, 2016. 57. 51 Kossuth, Apponyi, Prohászka Amerikában II. In: Religio, LXIII. évf. II. félév 36. sz. (1904. november 2.) 281-282. 52 Magyar pap Amerikában. In: Pesti Hírlap, XXVI. évf. 288. sz. (1904. október 18.) 11. 196 Prohászka-tanulmónyok, 2015-2017
