Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Klestenitz Tibor „Az anyaszentegyház Amerikában imponált nekem legjobban." Prohászka Ottokár képe az Egyesült Államokról
Klestenitz Tibor: PROHÁSZKA OTTOKÁR KÉPE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKRÓL hogy a New York-i érsek iskolák alapítására buzdította papjait, és az első év költségeit a saját pénztárából fizette. „Ezt mondja egy amerikai érsek, nem mikor fönnlevő katolikus iskolák elközösítésének megakadályozásáról, hanem újaknak alapításáról van szó. Ugyan mit tenne az amerikai érsek, ha Magyarországon püspök volna?" - tette fel a kérdést, arra célozva, hogy a magyar hierarchia nem tett meg mindent az iskolák községi kézbe vétele ellen. Lejegyezte azt a beszélgetését is, amelyet az omahai püspökkel folytatott, aki úgy vélekedett, hogy a magyar nagyjavadalmasok nagyon gazdagok. Leírása szerint válasza a következő volt: „Monsignore, a magyar püspökök gazdagok, már aki, az; de ha a New York-i katedrálist s a New York-i szemináriumot s azt a temérdek sok intézetet nézem, azt kell mondanom, hogy az amerikai püspököknek mégis több pénzük van." Ezzel arra utalt, hogy az amerikai egyház, bár nem rendelkezik történelmi eredetű vagyonnal, jobban gazdálkodik forrásaival, és sokkal nagyobb mértékben számíthat saját híveinek áldozatkészségre - ez a gondolat, mint látni fogjuk, sokáig foglalkoztatta Prohászkát. Végkövetkeztetése szerint a katolicizmus igazi életrevalóságát Amerikában mutatta meg, ahol az állam és az egyházak elválasztása miatt kizárólag a saját erejére támaszkodhat, és, ha híveket akar, össze kell tartania nyáját, hogy az „szét ne szakadjon milliókat számláló városoknak s templomok s iskolák nélkül terjengő bemérhetetlen vidékeknek pusztaságán".47 Úgy vélte, hogy a katolicizmusnak Amerikában jelentős társadalmi küldetése lesz, hiszen a demokrácia, az egyenlőség és a testvériség szép gondolatok ugyan, de önmagukban nem alkalmasak arra, hogy az Egyesült Államok különböző eredetű népességét összetartsák, ahol ráadásul fogyatékos az oktatási rendszer és „az állami hatalom s az állami élet ez idő szerint még gyöngéd ifjúságát éli".48 Az AMERIKAI ÚT VISSZHANGJA ÉS UTÓÉLETE Prohászka küldetése elsősorban az egyházi sajtó érdeklődését keltette fel, a Religio 1904 októberében két héten keresztül címoldalán foglalkozott az út tanulságaival. A Kossuth, Apponyi, Prohászka Amerikában című cikksorozat első része igencsak politikus hangvételű volt: Magyarország immár háromszáz éve nem szuverén állam, nincsenek diplomáciai képviseletei, ezért a külföld előtt csak úgy tud megjelenni, ha tekintélyes magánemberek kép47 ÖM 16,300-302. 48 Prohászka Ottokár: A Saint-Louis-i világkiállítás alkalmából. Religio, LXIII. évf. II. félév 27. sz. (1904. október 1.) 210. Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 195
