Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Klestenitz Tibor „Az anyaszentegyház Amerikában imponált nekem legjobban." Prohászka Ottokár képe az Egyesült Államokról
Klestenitz Tibor: PROHÁSZKA OTTOKÁR KÉPE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKRÓL kai ragadja meg a szerencsét." Véleménye szerint itt az a fejlődés kulcsa, hogy a múlt nem áll a jelen útjába; ezzel szemben Magyarországon hiába iparkodik a társadalom, hiszen „a múlt lépten-nyomon koloncokat vet lábai elé”. Ennek egyik okaként azt vetette fel, hogy Magyarországnak az 1867-es kiegyezés következtében nincs önálló vámterülete, ami ellehetetleníti az iparfejlesztést, és azt állította, hogy az emigráns magyaroktól is gyakran hallotta ezt a véleményt. Kijelentése azonban erős aktuálpolitikai felhangokkal rendelkezett, hiszen az önálló magyar vámterület megteremtése a függetlenségi ellenzék egyik népszerű követelése volt. Jóval fontosabb és érdekesebb Prohászka másik megállapítása, miszerint az Újvilág gazdasági csodájának fő oka a demokratikus társadalmi berendezkedés: „Amerikában nincs paraszt és nincs úr" - jelentette ki, hozzátéve: elvileg persze Magyarországon is ugyanez a helyzet, de elkülönülés „igenis van a valóságban, az életben; hisz még a ruha is különbséggel van nálunk úr és paraszt közt". A társadalmi berendezkedés különbségeiben látta az állam eltérő szerepének magyarázatát a két országban: „Amerikában, ebben az igazi demokráciában, az állam nem az a személytelen istenség, melynek föl van áldozva, ki van szolgáltatva minden. [...] Nálunk az állam inkább nyűg a nyakunkon, adóprés a zsebünket, nyúzó intézmény a bőrünket s vérünket tekintve. Nem annyira oltalom, mint inkább veszedelem. A demokráciában az állam nem túltengő, sőt életet megobstruáló hatalom, hanem védelem és oltalom s a szabad mozgást biztosító intézmény!" Végkövetkeztetése szerint tehát az amerikai társadalom nem rendi, hanem demokratikus berendezkedésű, így sokkal magasabb életszínvonalat teremt és azt nem csupán a felső tízezernek, hanem a társadalom minden dolgozó tagjának igyekszik hozzáférhetővé tenni.40 Prohászkától ugyanakkor nagyon távol állt az egyoldalú idealizálás szándéka, és az amerikai élet árnyoldalairól is részletesen tájékoztatta az Esztergom olvasóit. „Ahol az ember becsülete átlag oly nagy, ott az emberélet értéke, úgy látszik, igen csekély" - írta, és a vasúti balesetek kiugróan magas számára hivatkozott: az Egyesült Államokban ezek rengeteg áldozatot, évente majdnem tízezer emberi életet követeltek. Ennek oka az ellenőrizetlen verseny volt, mivel a magánkézben lévő vasúttársaságok nem költöttek eleget a biztonságra, hiszen nem voltak erre vonatkozó hatósági előírások. Ezért úgy vélte, hogy az államnak fel kell lépnie a szabad verseny manipulációi ellen, rendre kell szoktatnia a vállalkozásokat. Amerika szerinte eddig „nem ért rá megszorítani a szabadságot a közjóra való tekintetből", ezért a kormánynak végre 40 Prohászka Ottokár: Amerikai szellem. In: Esztergom, IX. évf. 48. sz. (1904. november 27.) 2-5. 192 Prohószka-tanulmányok, 2015-2017
