Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Klestenitz Tibor „Az anyaszentegyház Amerikában imponált nekem legjobban." Prohászka Ottokár képe az Egyesült Államokról
Klestenitz Tibor: PROHÁSZKA OTTOKÁR KÉPE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKRÓL ók új gazdasági rendet, a munkában s gyümölcseiben való osztozkodásnak új nemét léptetik majd életbe. S ez itt fog megtörténni."38 Nem osztozott az ókonzervatív haladásellenes nézetekben, sőt azt hangsúlyozta, hogy a technikai fejlődés az emberiség javát szolgálja. Nem sokkal hazaérkezése után, 1904 szeptemberének végén jelent meg a Religio hasábjain az a Prohászka-cikk, amely a Saint Louis-ban rendezett világkiállításon szerzett tapasztalatairól számolt be. Ez az írás két alapvető tulajdonságban jelöli meg az amerikai életmód lényegét: a „gépmunkában", vagyis a technikai haladásban, valamint a demokratizmusban. Kiemelte, hogy a fejlődéstől a közjó növekedése, a mindennapi létfeltételek látványos javulása remélhető, „amilyenekkel azelőtt csak a társadalom választottjai dicsekedhettek". Erre példaként hozta a kiállítási étteremben használt újdonságot, a villanysütőt, amely „gőz, füst, korom, bűz nélkül" tette lehetővé az ételkészítést. Sőt arra is utalt, hogy idővel az emberiség akár még a Nap energiáját is a szolgálatába állíthatja: „Milyen jó lesz, ha majd napsugárból csinálunk villámot, s ha majd vasat is olvasztunk vele."39 Élményeinek nyilvános rendszerezésére, az amerikai út mélyebb tanulságainak levonására két írásában tett kísérletet, amelyek saját orgánumában, az Esztergom című regionális lapban jelentek meg 1904 novemberében és decemberében. Az első cikk azon a felolvasáson alapult, amelyet a helyi katolikus kör Katalin-estélyén tartott. Ebben kijelentette, hogy Esztergom is kezd elamerikaiasodni, aminek legbiztosabb jele a póznák és a drótok megjelenése, a villanyvilágítás terjedése. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az amerikai szellem sok vonatkozásban még hiányzik. Alapvetése szerint Amerikát tulajdonképpen az európai ideák éltetik, hiszen innen származik minden helyi jellegzetesség, még az ízlés is - ennek alátámasztására megjegyezte, hogy New York-ban mintegy négyezer magyar szakácsnő dolgozik mindenki nagy megelégedésére. Úgy vélte, hogy Amerika voltaképpen csak jobb körülményeket nyújt az európai eszmék fejlődéséhez, az európai társadalmi nehézségek göröngyei nélkül - „európai erőt, az európai életnek terheltsége nélkül". Az Újvilág a látszat, a felületes benyomások ellenére nem az óriási gyárak és „gépszörnyetegek" világa, ez már csupán egy okozat. A lényeg szerinte valójában - visszanyúlva az Amerika-képek egy korábbi rétegéhez - „az a realisztikus irány, mely elsősorban a munkára, az üzletre, a boldogulásra irányul, s nyitva tartja szemét, hogy minden pillanatban erős marok38 ÖM 16,280-281. 39 Prohászka Ottokár: A Saint-Louis-i világkiállítás alkalmából. In: Religio, LXIII. évf. II. félév 26. sz. (1904. szeptember 28.) 202. Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7 191
