Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Klestenitz Tibor „Az anyaszentegyház Amerikában imponált nekem legjobban." Prohászka Ottokár képe az Egyesült Államokról
Klestenitz Tibor: PROHÁSZKA OTTOKÁR KÉPE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKRÓL leginkább az idegenséget érzékelte, ami - mint korábban már láthattuk - fontos részét alkotta a hazai Amerika-képnek. A kikötőből a belváros felé tartva első benyomásait az ócskaság, vidékiesség, a nyüzsgő tömegek által benépesített piszkos külvárosok határozták meg. New York „nem mérkőzhetik európai városokkal szépség, csíny tekintetében; a monumentális nagyság hiányzik belőle"34 - írta. Alapvető értékítéletén az elegáns negyedek, illetve a felhőkarcolók látványa sem módosított: „Egetsöprő házaik szerénytelenül éktelenek, a többi pedig túlnyomó részben éktelenül szerény"35 - vélekedett. A város jelképének az új vasúti hidat, a Williams Bridge-t tartotta, amely már megjelenésével is kifejezte számára az Újvilág ellentmondásait: „Erő, tömeg, óriási arányok szépség nélkül. [...] íme az amerikai szellem jellemzése! Elet, pezsgő, nyüzsgő élet, de szépség nélkül; ilyen az amerikai életZ"36 Úgy vélte, hogy a helyi életformára nem a technikai csúcsteljesítményt jelentő magasházak a legjellemzőbbek, hanem a faépületek, amelyeket a tulajdonos szükség esetén bármikor darabjaira szedhet és magával vihet új lakóhelyére. Ezt a fajta gyökértelenséget az évszázados tradíciók hiányának tulajdonította, hiszen az Egyesült Államokban az embereknek előbb hazát kell építeniük, csak utána érnek rá a saját házukkal foglalkozni.37 Ugyanakkor tisztánlátását nem homályosították el első élményei, hiszen már legelső tárcáiból is világosan látható, hogy felismerte Amerika rendkívüli dimenzióit, a gazdasági fejlődés távlatait, mi több: a formálódóban lévő jóléti társadalom működésének alapelvét. „A forgalom óriási, a termelés szédületes; pénz számlálhatatlanul sok van" - írta. Mindezt azzal magyarázta, hogy az ország területe óriási, lakossága viszont még viszonylag kevés. A munkavállalók ezért - legalábbis magyar összehasonlításban - óriási béreket kapnak, aminek köszönhetően a munkások tömegei mindennapi életük során új és új fogyasztási igényeket támaszthatnak, a nagytőke pedig ezek kielégítésére ismét óriási pénzt és munkát fektet be, és ez így megy tovább a végtelenségig, vagy legalábbis amíg emberi ésszel belátható. Ennek alapján megkockáztatta azt a feltevést, hogy „Amerika földjén teszi majd a gazdaságifejlődés a szociális új rendnek világába való nagy lépést." Ez szerinte akkor fog bekövetkezni, amikor „a trösztök s kartellek s velük szemben a munkás-milli-34 ÖM 16,280. 35 ÖM 16,283. 36 ÖM 16,287. 37 ÖM 16,284. 190 Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7
