Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Klestenitz Tibor „Az anyaszentegyház Amerikában imponált nekem legjobban." Prohászka Ottokár képe az Egyesült Államokról
Klestenitz Tibor: PROHÁSZKA OTTOKÁR KÉPE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKRÓL gya és lenézik az itteni római katolikus episzkopátus" részéről.18 Egy másik cikk szerint a pánszláv agitátorok Magyarország ellen hangolták őket, a terjeszkedni kívánó orosz ortodox egyház szinódusa pedig még a magyar nyelvű istentisztelet lehetőségét is felajánlotta számukra az áttérésért cserébe.19 A Görög Katholikus Szemle szerzői erkölcsi szempontok miatt is aggódtak, hiszen úgy látták, hogy az Amerikából hazatérő hittestvéreik magatartása megváltozott, nem ismerték el többé a tekintélyt, anarchizmust terjesztettek és izgattak a magyarság ellen.20 Mint ebből is látható, a magyar katolikusok amerikai lelki gondozásának megszervezése, a hívek lelki-szellemi igényeiről való gondoskodás igen fontos lett volna, azonban a hazai katolicizmus csak lassan ébredt rá a feladat jelentőségére. Jól mutatja ezt a téma kezelése az országos katolikus nagygyűléseken, a korabeli egyházi nyilvánosság legfontosabb fórumán.21 A téma már az első ilyen rendezvényen, 1900-ban szóba került, ahol Robitsek Ferenc nagymarosi plébános kategorikusan kijelentette: „Hazánk e szegény és mintegy önkéntes számkivetésbe vonuló fiai és leányai, gondozásunk tárgyát, részben a távolság, részben erőink gyengesége folytán, nem képezhetik." A feladatot csupán abban látta, hogy a kivándorlás megelőzése érdekében itthon próbáljanak meg megélhetést adni a népnek. A szónok nyíltan kimondta, hogy nem mer javaslatot tenni az emigránsok lelki gondozásának megszervezésére, mert fél attól, hogy félreértenék - vagyis a kivándorlás bátorításának vélnék - ezt a törekvést. (Ez a korszak nacionalista közhangulatának ismeretében nem is lehetett irreális félelem.) Ezért megelégedett annak kijelentésével, hogy a kivándorlókat külföldön magyar érzelmű és vallásos vezetőkre kellene bízni, hogy idegenben is megőrizhessék nemzeti öntudatukat.22 A kérdés iránti figyelem a következő években némileg megerősödött. 1902-ben Széli Kálmán kormánya elkészítette az Amerikai akció program18 A ruthén kérdés Amerikában. In: Görög Katholikus Szemle, III. évf. (1901.) 28. sz. 2. 19 Minor: Amerikai állapotok. In: Görög Katholikus Szemle, III. évf. (1901.) 31. sz. 1-2. 20 Krajnyay: Az amerikai kivándoláshoz. In: Görög Katholikus Szemle, V. évf. (1903.) 44. sz. 4. 21 Erről részletesebben lásd: Adriányi, Gabriel: Fünfzig fahre ungarischer Kirchengeschichte 1895-1945. Mainz, 1974. 42-52, 81-90.; Szögi László: A katolikus nagygyűlések Magyarországon. In: Katolikus zsinatok és nagygyűlések Magyarországon a 16-20. században. Szerk. Balogh Margit, Varga Szabolcs, Vértesi Lázár. Seria Historiae Dioecesis Quinqueecdesiensis X. Pécs-Budapest, 2014.; Klestenitz Tibor: Szalongyűlések vagy őszi hadgyakorlatok? A katolikus nagygyűlések meghonosítása Magyarországon. In: Uo. 463-486., Klestenitz Tibor: A katolikus nagygyűlések a dualizmus korában. In: Vigilia, LXXIX. évf. (2014.) 2. sz. 110-115. 22 A magyar katholicizmus kilenczszázados jubileuma alkalmából tartott Országos Katholikus Nagygyűlés Budapesten 1900. augusztus 17-19-én. Szerk. Gyürky Ödön. Budapest, 1900.114-116. Prohászka-tanulmónyok, 2015-2017 187
