Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Mózessy Gergely Prohászka Ottokár és a protestantizmus

Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A PROTESTANTIZMUS

c) Recenziók

Hasonló a helyzet Prohászka könyvismertetéseivel. A legutolsó összegzések szerint Prohászka 213 cikkben 221 művet recenzált a Magyar Sión hasábjain.15 Amikor az ezeket az írásokat újonnan közreadó Felsővályi Ákos könyvtárosként tárgyszavazta, alig 2%-ukat, mindössze 4-et jelölt meg a „protestantizmus" címkével.16 A kép azért ennél árnyaltabb, hiszen a szövegekben egyháztörténeti vagy dogmatikai művek esetében is óhatatlanul előkerül az egyház megosztottságának kérdése.

Néhány tárgykörünkbe eső írással érdemes közelebbről is megismerkednünk. Talán a legérdekesebbek a Johannes Janssen történeti művei nyomán kialakuló polémia kapcsán írt beszámolók. Janssen nyolckötetes munkájában (Geschichte des deutschen Volkes seit dem Ausgang des Mittelalters) az újkori Németország minden hányattatásáért a protestánsokat tette felelőssé - írását ezért hevesen és széleskörűen támadták. Prohászka magáról az alapműről csak röviden, annak francia kiadásakor (1887) szólt;17 de fogadtatását és az általa gerjesztett vitákat figyelemmel kísérte. 1882 végén és 1883 elején érezhető szimpátiával ismertette18 Janssen köteteit, amelyben az őt és művét írt kritikákra válaszul - „levélgyűjtemények" formájában - részletkérdésekben álláspontját bőséges indokolással fejtette ki. A kérdés teljességéhez azonban hozzátartozik, hogy Janssen 1891-ben bekövetkezett halálakor a nekrológot nem Prohászka, hanem szerkesztőtársa, Kereszty Viktor írta meg az egyháztörténészről19 - azért ennyire tehát nem volt „szívügye" Janssen.

Prohászka 1884-ben ismertette a katolizáló evangélikus lelkész, Georg Evers terjedelmes Luther-életrajzának (Martin Luther. Leben und Charakterbild von ihm selbst gezeichnet in seinen eigenen Schriften...) első három füzetét is. A recenzió felütése kissé csipkelődő: „közelmúlt hónapokban mindenfelé lehetett Luther Márton képét látni, vajon aureola és a Szentlelket ábrázoló galamb is ékesített egyet[-]mást, nem tudom; midőn a jeles professor még életben volt, ilyen képe is akadt, még Wittenbergában is, de nem tudjuk, mily álláspontot foglalt el ily

15 Felsővályi Ákos: Prohászka Ottokár és a Magyar Sión. In: Prohászka-tanulmányok 2012-2015. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2015. 55-57.

16 Prohászka Ottokár recenziói a Magyar Sión folyóiratban. [Szerk. Felsővályi Ákos] In: http:// www.ppek.hu/konyvek/Prohaszka_Ottokar_recenzioi_a_Magyar_Sion_folyoiratban_l.pdf (Utolsó letöltés: 2016. szeptember). 10-20.

17 Magyar Sion, XXV. (Új Sorozat I.) évf. (1887) 7. f. 547-548.

18 [Magyar Sion, XX.] Új Magyar Sion, XIII. évf. (1882) 11. f. 857-862; [Magyar Sión, XXL] Új Magyar Sion, XIV. évf. (1883) 7. f. 690-694.

19 Magyar Sion, XXX. (Új Sorozat VI.) évf. (1892) 1. f. 63-66,12. f. 929.

Prohászka-tanulmányok, 2015-2017