Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA ka-munkáskérdés és kapcsolatuk, illetve a hatalom és kapcsolata ezekkel a területekkel, ezek a problémák alkotják a velejét a gazdaság bölcseletének. S e kérdésekre adott válaszaink óhatatlanul világnézeti állásfoglalásainkat tükrözik, illetve ilyetén meggyőződéseink alakítják ki a hatalom és a jog közreműködésével a gazdaság struktúráit és működési mechanizmusait. Azt látjuk továbbá, hogy gazdaságbölcseleti alaptéziseit főleg a 19. század utolsó évtizedében alkotta meg. Ebben az évtizedben írta elméleti jellegű, vagyis alapozó dolgozatait. Ennek egyik nagy motívuma lehetett a Rerum novarum pápai körlevél megjelenése, s tudjuk, hogy szerzőnk fordította magyar nyelvre. Ám Prohászka habitusát ismerve, úgy látjuk, hogy ettől a körülménytől függetlenül is foglalkoztatták őt az emberiség s ezért a gazdaság égető kérdései és az evangélium válaszai. A továbbiakban előbb ezeket a nagy kérdéseket próbáljuk körüljárni, szerzőnk irányításával, majd az általa kidolgozott megoldási javaslatokat ismertetjük és értékeljük. Tudjuk, hogy „a gazdasági élet alapjelenségei, a szükségletek, a csere, a pénz, stb. az idők folyamán nagy változásokon mentek keresztül és a legkülönbözőbb alakokban jelentek meg. Alapvonásuk, lényegük mégis változatlan maradt, mert a lényeg éppen a mindenkorra kiterjedő közös vonásokban áll. így tehát semmi sincsen annak útjában, hogy e jelenségek lényegével összefüggő törvényszerűségeket találjunk."204 Úgy látjuk, hogy Prohászka Ottokár épp ezekre az alapvonásokra, vagyis a gazdasági élet lényegére összpontosította a figyelmét, amikor gazdaságbölcseleti téziseit megfogalmazta, s ezért lesznek azok a jövőben is az ép gazdaságnak irány- és vezérelvei. 4. Prohászka Ottokár gazdaságbölcseleti nézetei 4.1. A gazdaság helye és rendeltetése az ember, a társadalom életében Szerzőnk szerint a gazdaság alapvető célja az emberi szükségletek előállítása és egészséges cseréje épp az emberi élet társadalmi kibontakoztatása, illetve a személyi érettségre való eljutás érdekében. A földi javak ennek a kibontakozásnak eszközei, akár úgy, hogy táplálékunkat adják, akár úgy, hogy megvédenék a természet ártó viszontagságaitól, akár pedig úgy, hogy munkánkkal rányomjuk szellemünk bélyegét az anyagra, vagyis alkotunk, s gondos kertészeivé válunk a teremtésnek. A gazdaság, a gazdálkodás tehát felelős tevékenység, melyben az ember szabadsága, felelős élet204 Idézi Heller Farkast Kecskés Pál. Vö.: KECSKÉS 1937: 204. Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 113
