Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA vezetése nyilatkozik meg. Hogy a gazdaság valóban szolgálja az emberi élet nagy céljait, ahhoz ép családokra, igazságos tulajdonviszonyokra és a közjó szempontjait látó és kellően érvényesítő államra, vagyis hű és egymást szerető házastársakra, tulajdonukon okosan és takarékosan gazdálkodó gazdákra, iparosokra, tisztességes kereskedőkre és igazi államférfiakra van szükség. Ám mindennek a forrása az érett, vagyis a krisztusivá lett személyiség. Az egyén, a közösség, a nemzet, a nemzetek gazdálkodnak, s tevékenységüket össze kell hangolniuk. Ez az összhang a keresztény társadalom-felfogás szerint nem lehet se nacionalista, se internacionalista, hanem csak nemzetek feletti, vagyis supranacionális. Krisztus királysága ugyanis nem birodalom, hanem a különböző népeknek természetfeletti egysége, mely megőrzi az egyes népek szuverenitását, ám e felelősen gyakorolt hatalom éberen őrködik nemcsak a nemzeti, de a nemzetek feletti közjó, a bonum humanum universale felett is.205 Mintegy ez a szempont szervezi és alakítja a nemzetek közötti gazdasági- és kulturális kapcsolatokat. Ez a világszinten is osztott, de az emberiség közjavában szövetkező hatalom jobban szolgálja a nemzetek sokszínűségének és az emberi nem nagy családjának megmaradását és gazdagodását. Egyetlen maguk felett álló, ám érettük tevékenykedő urat, Krisztust, az etikai természetű Messiást ismerik el. A politikai messiási felfogás ellenben inkább a birodalom eszméjében látja megvalósulni terveit, mely erővel igázza le a népeket és kivetkőzted őket nemzeti identitásukból, gyökereikből, kozmopolitává, gyökér nélkülivé s ezáltal sokféle értelemben kiszolgáltatott és befolyásolható világpolgárrá teszi az embereket. 4.2. A gazdasági élet fő tényezői Ebben a részben a világnézeti háttérrel, valamint a gazdasági tevékenység alapvető struktúráival és működésével, illetve alapfogalmaival foglalkozunk. Nevezetesen a liberalizmussal és bírálatával, a tőkés termelési móddal, s benne az áruval, a munkával és az értékkel, a pénzzel és a tulajdonnal. 205 Ivánka Endre: Sacrum imperium és rex Christianus. A középkor politikai világképének háttere. In: Theologia, 7. k. (1940) 1. sz. 37-46. és Horváth Sándor: Krisztus királysága. De Christo Universorum Rege. Budapest, 1927. 114 Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7
