Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
II. KATOLIKUS NAGYGYŰLÉSEK - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár a katolikus nagygyűléseken
pillanatnyi állására reflektáltak.3 Az 1895 őszén életbe lépett egyházpolitikai törvények az egyház vereségét hozták, de létrejött nyomukban a Katolikus Néppárt, amely e törvények revízióját tűzte ki célul. (A párt tömegbázisának növelésére és erősítésére is használható efféle rendezvényeket azonban nem szerveztek.) - A többnapos, fővárosban tartott, emelkedett hangvételű seregszemlék felé a nagy országos jubileumok nyitották meg az utat. A Magyarországi Katolikus Körök és Olvasóegyletek Országos Szövetsége 1899 végén határozta el, hogy 1900 augusztusában „igazi", több napig tartó gyűlést szervez. Ez lett később az I. számúnak nevezett nagygyűlés, amelyet jobbára évi rendszerességgel követett a többi. A színhely többnyire Budapest volt, a Vígadó. (Egy ízben az Iparcsarnok adott otthont a rendezvénynek, 1907-ben Pécsre, 1909-ben Szegedre mozdult ki az esemény a fővárosból.) Az időpont pedig zömmel őszre tolódott a naptárban.4 A nagygyűlések történetének jelenleg még alig-alig van szakirodaima.5 A korszak néhány egyháztörténeti összefoglalása,6 Szögi László velős, 1991-ben publikált előadása,7 Adriányi Gábor 2000-ben publikált cikke8 azonban egyaránt kritikusan mutat rá arra, hogy e rendezvények csak lassan formálódtak olyanná, amilyennek megálmodták őket. A közvélemény kezdetben csupán néppárti politikai gyűléseket látott bennük, a radikális sajtó ennek megfelelően a „konzervatív klerikalizmus" zászlóbontása miatt igen élesen támadta a seregszemléket. Néha ellentüntetésekkel zavarták azok békéjét, 1908-ban pedig baloldali radikálisok tettleg is bántalmazták a gyűlésre igyekvőket. A politikai tartalomra utal az is, hogy 1905-ben a koalíciós válság elsöpörte a rendezvényt: meghirdették ugyan, de a szervezők a feszült légkörben végül lemondtak megtartásáról. Maguk a gyűlések sem mutatták sokáig, hogy azok az egyetemes magyar katolikusság ünnepi eseményei lennének. A viszonylag drága belépőket nem mindenki engedhette meg magának, így az üléseket főleg arisztokraták látogatták - értelmiségi ____________Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR A KATOLIKUS NAGYGYŰLÉSEKEN 3 Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár a komáromi és a pozsonyi katolikus nagygyűlésen. In: Prohászka-tanulmányok, 2009-2012. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2012.114-131. 4 SZÖGI 1991: 509-510. 5 2013 őszén tartott előadásunk óta - jórészt az OTKA-kutatócsoport munkájának eredményeként - születtek újabb elemzések. Legyen elég itt „A médiatörténet és az egyháztörténet metszéspontjai" konferencia (2013. december 3., Budapest, MTA BTK) előadásaira, vagy Klestenitz Tibor Vigilia 2014/2. számában megjelent tanulmányára utalnunk. 6 Hermann Egyed: A katolikus egyház Magyarországon 1914-ig. Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae I. München, 1973. 497-504. 7 SZÖGI 1991: 510. 8 Adriányi Gábor: Katolikus nagygyűlések Magyarországon 1900-1943. In: Vigilia, 65. évf. (2000), 10. sz. 739-746. Prohószka-tonulmónyok, 2012-2015 85
