Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
I. KUTATÁSTÖRTÉNET - Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár elmélkedései az evangéliumról. A szemináriumi punctáktól az elmélkedések kiadásáig
Szabó Ferenc SJ: PROHÁSZKA OTTOKÁR ELMÉLKEDÉSEI AZ EVANGÉLIUMRÓL nyokról is, majd részletesen az ájtatossági gyakorlatokról, a vakációról, betegekről.9 Tehát a szeminaristáknak adott punctákból születik Prohászka püspöksége első éveiben az Elmélkedések az Evangéliumról. Schütz Antal írja az Elmélkedések I. kötetének bevezetésében: „Tizenkét évi spirituálissága alatt fáradhatatlan volt az elmélkedés tanításában. Nap-nap mellett adta a „puncta"-t, melyeknek híre, mint az örökmécs világa az éj homályán át kiszüremkedik a vidékre, már akkor messze elhatott a haza ifjú levitái körében. Főleg ennek az elmélkedés-mesteri tevékenységnek irodalmi leszűrődése az 'Elmélkedések az evangéliumról', ma egyike a legelterjedtebb könyveknek, mely alighanem hivatva van Prohászka nevét legmeszszebb kivinni a haza határain kívül és megőrizni a jelen nemzedéken túl."10 Mint említettem, a ránk maradt kéziratokban keverednek a puncták és egyéb személyesebb, naplószerű feljegyzések. Ezt a kiadatlan naplójegyzetek összeválogatásakor megállapíthattam. A spirituális Prohászka kezdetben, az 1890-es évek elején, két füzetben - apró kézírással - kidolgozta az elmélkedési pontokat. Ezek saját lelkiségére is fényt vetnek. Idővel azonban már csak vázlatokat készített a punctákhoz, vagy a fő gondolatot jegyezte le. Sajnos, sokszor igen apró betűvel papírdarabkákra, címére küldött meghívók, levelek, gyászjelentések borítékjára, kérvények, hivatalos okmányok hátlapjára. (Ezek néha segítségünkre vannak a datálásban.) Szerencsére e kéziratokból is sokat legépelt később Dezső István nyugalmazott lelkész és főleg Szarka Géza író. Az elmélkedések nyomdai előkészítésében azonban még mások segítettek. A II. füzet (1892-1894) anyagában egyre több kidolgozott anyag van áthúzva, ezek a puncták tehát átkerültek az Elmélkedésekbe. A püspök valakinek átadta őket gépelésre. A gépelt szövegen aztán még javított. Időnként beiktatott régebbi jegyzetet, még olyat is - javítva - amelyeket germanikus korában írt. Mint említettem, a későbbi években már nem dolgozta ki a pontokat, mivel részben (ünnepek alkalmával) az előző évi anyagot felhasználhatta, vagy csak vázlatot készített. Az Elmélkedések nyomdai anyagát előkészítve e vázlatokat szeme előtt tartva egyre többet diktálta az elmélkedést. (Még ki kéne deríteni, hogy ki volt a férfi, akinek markáns kézírása oly sokszor szerepel...) Pia a III. füzet (1894-1895) punctái kézirataiban tallózunk, általános jellemzésként a következőket mondhatjuk: a spirituális követi az egyházi évet, 9 PROHÁSZKA 1947: 137-141. 10 ÖM 6, V-VI. Prohászka-tanulmányok, 2012-2015 75
