Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
I. KUTATÁSTÖRTÉNET - Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár elmélkedései az evangéliumról. A szemináriumi punctáktól az elmélkedések kiadásáig
Szabó Ferenc SJ: PROHÁSZKA OTTOKÁR ELMÉLKEDÉSEI AZ EVANGÉLIUMRÓL szemináriumi lelki nevelés fő eszközei a személyes lelkivezetés és ezek az elmélkedések voltak. Shvoy Lajos, aki Székesfehérváron Prohászka püspök közvetlen utódja lett, az esztergomi szemináriumban évekig hallgatta a spirituális punctáit, és gyóntatójául is őt választotta, visszapillantva az esztergomi évekre többek között ezeket írta: „Prohászka Ottokár a szó szoros értelmében spirituális volt, mert egészen spirituális, vagyis lelki ember volt. [...] Mint spirituális így írja le programját: Teljesen Krisztusnak élek, semmit sem keresek kívüle, csak lelkeket. Teljesen szabadon állok és kész vagyok mindent elhagyni. Alázatos egyszerűségben és áldozatos szeretetben élek. Élvezek, ujjongok, lelkesülök. Komolyba nem veszek semmit a világon. [...] Szabad kezet kért a prímástól, s ezt meg is adta neki Vaszary Kolos akkori hercegprímás. Az addig szokásos heti egyszeri elmélkedés helyett behozta a napi elmélkedést. Az elmélkedést nem olvasta, - mint előtte volt szokás -, hanem élőszóval mondotta. Ez akkor országra szóló újítás volt a papnevelésben. Gyönyörű napi elmélkedéseiből született meg az Elmélkedések az Evangéliumról.. ."8 Az Esztergomból távozó Prohászka pedig ekképp fordult papnevelői utódaihoz: „Teljesen a hitből s a kegyelemből akarunk élni s a kispapokat a természetfölötti életre nevelni, azért mindenekfölött sürgetjük a hitből való életet, s ami arra vezet, az elmélkedést, önmagábatérést, összeszedettséget, bensőséget, áhítatot, önfegyelmezést, önmegtörést s örvendező, készséges Jézus-szeretetet. A spirituálisnak kell a kispapokban e szellemet nevelnie." - így kezdi az utasításait, majd következnek a részletes tanácsok: az elsőévesek bevezetése, szentségi élet és liturgia, gyóntató kiválasztása. Az elmélkedésről szóló szakaszban kifejti: „A meditációt mindenekelőtt sürgesse. Tanítsa az I. éveseket külön meditálni. [...] Tartson erről néha meditációt. Az I. éveseket legjobb külön, a IV. múzeumba gyűjteni reggel 1/2 6 - 6-ig, mialatt a többiek meditálnak a kápolnában; este pedig a múzeumban végezzék az imát is; ne jöjjenek a pontokra. [...] Sürgesse az úgynevezett kollokviumokban is a meditációt; ezeket a kollokvimokat mindegyikkel tartsa meg külön-külön; s mondassa el magának, hogyan meditálnak, imádkoznak, éreznek, mily önmegtagadásokat végeznek.- Ezután még szól a lelkigyakorlatokról és a lelki olvasmáSzfvPL - Prohászka-Gyűjtemény. Visszaemlékezések, Shvoy Lajos. - Vö.: GERGELY 1994: 44.; Barlay Ö. Szabolcs: Prohászka Ottokár, a spirituális. In: Prohászka ébresztése. II. Szerk. Szabó Ferenc. Budapest, 1998. 9-41. Prohászka „búcsúzóul" írt kézírásos hosszú jegyzetét a szemináriumi nevelés tapasztalatairól Erdős Mátyás közölte a Hunya Dániel SJ által szerkesztett folyóiratban. Vö.: Prohászka papnevelői utasításai. 1904. április 3. Húsvétvasárnapján. Alleluja! In: Papi lelkiség, 18. sz. 1947/48,137-141. (Megjegyzem: a székesfehérvári Prohászka-gyűjteményben más kézzel hoszszabb betoldások vannak pl. az elmélkedésről.) 74 Prohószka-tanulmónyok, 2012-2015
