Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
I. KUTATÁSTÖRTÉNET - Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár elmélkedései az evangéliumról. A szemináriumi punctáktól az elmélkedések kiadásáig
Szabó Ferenc SJ: PROHÁSZKA OTTOKÁR ELMÉLKEDÉSEI AZ EVANGÉLIUMRÓL tartott elmélkedések jegyzeteit tartalmazza: ezekből születtek az Elmélkedések az Evangéliumról kötetei. (Nagyon jelentősek a Shvoy-hagyatékból előkerült 1904-1919 közötti naplójegyzetek, minthogy a püspök kiérett szemléletét, jórészt a modernizmus által felvetett problémákra való reflexióit tartalmazzák. Igazában a püspök 1910-es székfoglalója, Az intellektualizmus túlhajtásai megszületését kísérhetjük bennük nyomon.7) A Naplójegyzetek II. kötete második részében tettem közzé a teljes Shvoy-hagyatékot. (Részleteket már közölt belőle 1990-ben Koncz Lajos Modern katolicizmus című antológiájában.) Az első részben pedig részleteket közöltem a Némethy-féle füzetekből: személyesebb feljegyzéseket, főleg lelkigyakorlatos jegyzeteket. Az I. számú Némethy-füzet (1891-1892) teljes anyagát közöltem a Naplójegyzetek II. kötetében (11-43. oldalak). Munkámat megkönnyítette az a tény, hogy ennek a kéziratnak gépelt változata is megvolt. A II. Némethy-füzet (1892-1894) anyagából kiemeltem a személyesebb feljegyzéseket, főleg az évi lelkigyakorlatos jegyzeteteket, ezeket szintén közzétettem, ugyanígy a III. füzet (1894) és a IV. füzet (1895-1897) anyagából is válogattam személyesebb részeket. - A maradék tehát puncta-, vagy beszédvázlat. Barlay Ö. Szabolcs reprint-kiadásának Tájékoztatójában vázolja a püspök életében megjelent négy kiadás folyamatát: az öt fázisból most az első fázisról szólok. A SZEMINÁRIUMI PUNCTÁK KÉZIRATAI Prohászka Ottokár 1882 tavaszán - hétéves filozófiai és teológiai tanulmányok után - felszentelt papként és a bölcselet és a hittudomány doktoraként tért haza Rómából. Ősszel Esztergomban, a kisszemináriumban, a gimnazista kispapok görög-latin tanára, megkezdi a cikkírást a Magyar Sionban. 1884-ben a morális és a pasztorális tanára lesz a szemináriumban. 1888 őszétől a dogmatika tanára. 1890 nyár végén Simor prímás kinevezi a szeminárium spirituálisává. Ettől kezdve ritkábbak lesznek naplójegyzetei, mert elmélkedései meglátásait általában a szeminaristáknak szánt elmélkedési pontok (puncták) számára dolgozza ki. Ismeretes, hogy az általa megújított 7 Lásd minderről Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár élete és műve (1858-1927). Budapest, 2007.136-173. Prohászka-tanulmányok, 2012-2015 73
