Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
IV. UTÓÉLET ÉS ÉRTÉKELÉSEK - Mózessy Gergely: Az akadémikus történetírás Prohászka-képének változásai
Mózessy Gergely: AZ AKADÉMIKUS TÖRTÉNETÍRÁS PROHÁSZKA-KÉPÉNEK VÁLTOZÁSAI De lássuk előbb a kósza, mellékes említéseket.- 1994-ben Tőkéczki László elemezte a Magyar Figyelő című 1910-es évekbeli sajtóorgánum világnézetét. Annyit mondott, hogy a lap tisztelettel, de távolságtartással szólt Prohászkáról.46- 1997-ben Eördögh István a Szentszék magyarországi nunciatúrájának 1920-ban történt felállításáról írt cikket. Meglehetősen sok tényezőt felsorolt, amely Róma számára fontossá tette a diplomáciai kapcsolatok magas szintre emelését. A féloldalnyi felsorolásban szerepel a következő momentum is: „Prohászka Ottokár püspök által hirdetett keresztényszociális, de politikai jellegű program"}7- 2005-ben jelent meg Pók Attila a Bűnbakkeresés a huszadik századi Magyarországon című írása. Ebben Prohászka úgy tűnik fel, mint akinek szabadkőművességre vonatkozó epés kritikáját átvette az a Somogyi István, aki azt híresztelte, hogy a trianoni békediktátum előkészítése valójában egy 1917- ben tartott szabadkőműves világkonferencián történt.48 A gond ezzel a megfogalmazással csak az, hogy első olvasatban nem egészen egyértelmű, hogy meddig tart Prohászka kritikája, és mi Somogyi erre rakódó víziója. Pók Attila ugyanis Somogyi szűrésén keresztül idézte Prohászkát... Az idézet az 1922-es katolikus nagygyűlésen mondott Prohászka-beszédből származik, ahol a szabadkőművességet valóban kritizálta a püspök - ahogy a hivatalos katolikus egyház mindig is tette. A békediktátumról viszont itt egy szó sem esett, Somogyi markáns nézeteit pedig nem illusztrálta hasonlóképpen Pók Attila.49 Van azonban két olyan új keletű írás, amelynek Prohászka-képének torzításaival komolyabban és mélyebben kell foglalkoznunk: 2001-ben jelent meg Konrád Miklós nagy ívű írása Zsidó jótékonyság és aszszimiláció a századfordulón címmel.50 Ebben két vonatkozásban említette meg Prohászkát. 46 Tőkéczki László: A Magyar Figyelő (1911-1918) eszméi. In: Történelmi Szemle, 36. évf. (1994) 3-4. sz. 260. 47 Eördögh István: A pápai nunciatúra újraalakulása Magyarországon 1920-ban (Ismeretlen római dokumentumok alapján). In: Történelmi Szemle, 39. évf. (1997) 1-2. sz. 107. 48 Pók Attila: Bűnbakkeresés a huszadik századi Magyarországon. In: Történelmi Szemle, 47. évf. (2005) 1-2. sz. 61. 49 Prohászka Ottokár: A katolicizmus ideáljai alapjai a katolikus egységnek. In: ÖM 13, 260-272.; Újabban In: Prohászka Ottokár: Modern pünkösd. Szerk. Frenyó Zoltán. Budapest, 2005. 315-330. 50 Konrád Miklós: Zsidó jótékonyság és asszimiláció a századfordulón. In: Történelmi Szemle, 43. évf. (2001) 3-4. sz. 258-285. 384 Prohószka-tanulmányok, 2012-2015
