Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
IV. UTÓÉLET ÉS ÉRTÉKELÉSEK - Mózessy Gergely: Az akadémikus történetírás Prohászka-képének változásai
Mózessy Gergely: AZ AKADÉMIKUS TÖRTÉNETÍRÁS PROHÁSZKA-KÉPÉNEK VÁLTOZÁSAI Egyfelől felrajzolta, hogy a zsidóságon belüli összetartást, szolidaritást inennyiféleképpen is értékelte a kortárs külvilág. Mint mondta: van, aki erényként; van, aki példaként; van, aki száraz tényként; s van, aki ellenségesen tekintett rá. A szerző által felvázolt skálán az egyik legnegatívabb értékelési forma, amely az együttérzésben „a zsidók alkati erkölcstelenségének bizonyítékát látja" - s ezt illusztrálta egy Prohászka-idézettel, méghozzá az alábbival: „Hogy nincs erkölcsi öntudata a zsidóságnak, az még abból is kiviláglik, hogy valahol csak pácba kerül a zsidó valami flagráns bűntény miatt, az egész zsidóság összeröffen s mozgásba helyezi valamennyi emeltyűjét, hogy a csávából kiszabadítsa. [...] A zsidóság tehát minden zsidó bűntényében szolidaritást vállal s megakasztja a büntető törvény karját; ezzel azt bizonyítja, hogy az igazságról még azon tekintetben sem bír fogalommal, melynél fogva a törvény sérelme orvoslást, a gaztett büntetést kíván."51 Konrád Miklós tálalásának azonban vannak problémás elemei.- Egyrészt ez kifejezetten az a szöveg, amelynek keletkezési körülményeit nem árt ismerni. Az 1893-as A zsidó recepció a morális szempontjából című Prohászka-írásból származik. Eljutunk hozzá rendre, ha előkerül Prohászka vélt „antiszemitizmusa", mert ez a legnehezebben „védhető" szövege. Megfogalmazásai sok helyütt kifejezetten cinikusak és valóban általánosítóak. Ezt el kell ismerjük. - Csak épp nem feledhetjük el a kortárs liberális sajtó piszkatúráit, amelyekre válaszul született. Azok alpáriságának egyenes következménye, hogy megjelenésekor senki nem támadta Prohászkát ezért az írásért - egyszerűen ugyanis nem ütötte meg a kor eldurvult nyelvezetének ingerküszöbét - miközben ma már a PC-hez szokott fülünk brutálisnak tekinti.- Ráadásul a kiragadott rész kifejezetten a bűncselekmények gyanúja esetén való sorsközösség vállalásáról szól. Ez pedig - mint Konrád is fogalmazott - kényes téma, és egyáltalán nem lenne szabad összemosni a gazdasági szolidaritás kérdésével. Egészen más ezek tartalma és háttere.- Azt sem hisszük, hogy a zsidó szolidaritásról ez lenne a legmarkánsabb Prohászka-szöveg. Egészen más kicsengésű ugyanis az 1903-as, a katolikus nagygyűlésen elmondott, tehát az előbbinél jóval nagyobb nyilvánosságot kapott beszéd, amelyben Prohászka figyelmeztette hallgatóit: „Segítsék egymást a keresztény érzésű férfiak. Hisz ezt szabad; ez nem gyűlölködés. Segítik egymást a zsidók, helyesen teszik; segítik a szabadkőművesek - de 51 KONRÁD 2001:268. Prohószka-tanulmányok, 2012-2015 385
