Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
IV. UTÓÉLET ÉS ÉRTÉKELÉSEK - Mózessy Gergely: Az akadémikus történetírás Prohászka-képének változásai
Mózessy Gergely: AZ AKADÉMIKUS TÖRTÉNETÍRÁS PROHÁSZKA-KÉPÉNEK VÁLTOZÁSAI megnyerését tartotta fontosnak, hanem az értelmiségét - hogy ne a polgári radikalizmus kaparintsa meg őket. E társadalmi csoport felé fordultak ugyanekkor a jezsuiták is. Azok Mária-kongregációkat szerveztek - Prohászka a cserkészetet megalapozó Regnum mögött állt. Küzdöttek a jó egyházi sajtóért - de más-más eszközökkel. A jezsuiták és Prohászka közt részben konkurenciaharcot, részben stíluskülönbséget láttat a szerző: előbbiek konfrontálódni akartak mindenkivel, Prohászka viszont a párbeszéd lehetőségét kereste. Ezt az alapállását a liberálisok is nagyra értékelték. Szabó Miklós szerint a jezsuitákkal szemben Prohászka győzelemre azonban csak a művészeti kérdésekben állt. A modern katolikus irodalom és művészet megteremtéséért többet tett: a jezsuita Magyar Kultúra úarcossága nem teremtett olyan miliőt, mint a Nyugatos művészek értékeire is nyitott Elet Kiadó tevékenysége. Zseniális írás ez - még akkor is, ha látásmódja talán túlságosan is merített a korabeli liberális lapok világából. Az Est és az Egyetértés hasábjain próbálták ilyen látványosan szembefordítani egymással a jezsuitákat és Prohászkát 1910 őszén.44 Kissé prejudikáltnak tekintjük azt az íráson átszüremkedő véleményt is, hogy Prohászka tudatosan pozícionálta volna magát, miként az értelmiség felé fordulását sem kötnénk a közjogi küzdelmek tapasztalatához. Szabó Miklós írása valójában az üdítő kivétel. A kommunista éra szakirodalmának Prohászka-említései inkább érintőlegesek voltak, s gyakorta torzítok. Nem felejthetjük azt sem, hogy Prohászka az üldözött szerzők közé számított: 1950 után a közkönyvtárakból műveit eltávolították.45 A társadalom valós Prohászka-ismerete így nem lehetett mély: a szerzők gyakorta tendenciózusnak tekinthető, megbélyegző megállapításait az átlag-olvasónak nem volt alkalma kontrollálni vagy árnyalni. A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA... ...eltelt években mindössze 5 további cikket találunk, amely megemlítette a püspököt. Egyik sem kifejezetten személyével vagy munkásságával foglalkozott; az 5-ből kettő mégis komoly fejtörésre ad okot számunkra. 44 Pl.: Az Est I. évf. (1910) október 16., 18, és 21-i számai; Egyetértés XLIV. évf. (1910) október 18. Ezek az írások az esztergomi vigilantia bizottság Prohászka elleni vizsgálatára reflektálnak. De az alapállás későbbi is megmarad, jó példa rá: A jezsuiták Magyarországon I-IV. In: Az Est, III. évf. (1912.) 41. sz. (február 17.) 7. és folytatásai. 45 Sipos Anna Magda: Könyvek kivonásával és megsemmisítésével a politika szolgálatában. Könyvindexek 1949-1950. In: Könyvtári Figyelő, 53. évf. (2007) 4. sz. 684-712. Prohószka-tanulmányok, 2012-2015 383
