Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
III. PROHÁSZKA LÁTÁSMÓDJA - S. Szabó Péter: Prohászka misztikus látásmódjának kulcsa
5. Szabó Péter: PROHÁSZKA MISZTIKUS LÁTÁSMÓDJÁNAK KULCSA III. A KULCS A fentiekben jellemzett misztikus látásmód magyarázatát, „kulcsát" keresve több út is kínálkozik. Az egyik magának a metaforának a teológiai súlya. A metaforikus beszéd átvitt értelmű beszéd (a metapherein átvinni ige szószerinti jelentése alapján is) olyan nyelv, ami túlhalad önmagán, nyelv, „ami túllép önmagán: a megszokott szemantikus értelem-összefüggésekkel feszültségbe kerül és képszerű példákkal új értelmi összefüggéseket hoz létre"17 De - és itt ez a nagyon fontos - nem egyszerűen arról van szó, hogy a metafora pusztán a fogalmi valóság képszerű szemléltetése, mint a retorikában. Akkor, ahogy Gottlieb Schöhngen megjegyzi, a metafora pusztán képszerű és így pontatlan beszédmód lenne.18 De a teológiai súly más. Itt arról van szó, hogy a metafora esztétikai dimenziója nem a retorika beengedése az emberi képzelőerőbe, hanem annak felszólítása, hogy új evidenciák felé nyisson, az észlelés eddigi korlátain lépjen túl és új összefüggéseket vegyen észre.19 Mert a metafora többet tud szóba hozni, mint a meghatározott fogalmak, hogy amit képszerűen megalkot, abban feszültséget teremt, s így végtelenül találó módon beszél; találóbban, mint a fogalom.20 Tehát itt a fogalom és a metafora viszonyáról van szó. (Prohászka nagyon gyakran ír arról, hogy a fogalmakat, a rációt, az intellektust kevésnek érzi a mély vallásos tartalmak megragadásához. Akadémiai székfoglalója, az indexre tett Az intellectualismus túlhajtásai is ezzel a problémával küzd. A filozófiai elemzést végző munka hatásokat keresett, a romantikát, Schopenhauert, Freudot, olyan gondolatokat, amelyek e témában Prohászka forrásai lehettek. Ezek a szálak reálisak, de valószínűleg nem ez a döntő. Nem a tudattalan, az ösztönvilág felfedezése. Hanem, hogy a vallásos tartalmak nem ragadhatok meg pusztán fogalmakkal.) A tulajdonképpeni lényeg a tárgy, amiről szó van. Nevezetesen az a nehézség, amit Damaszkuszi Szent János véleménye alapján a következőképpen lehet összefoglalni: Az isteni valóság - tehát szélesebb értelemben a vallás tárgya - kimondhatatlan és megragadhatatlan. A teológia, mint Istenről szóló beszéd mégis „neveket" ad Istennek, himnikus 17 A dogmatika kézikönyve. Szerk. Schneider, Theodor. Budapest, 1996. 32. 18 SCHNEIDER 1996: 32 19 SCHNEIDER 1996: 33. 20 SCHNEIDER 1996: 32. Prohászka-tanulmányok, 2012-2015 261
