Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
III. PROHÁSZKA LÁTÁSMÓDJA - Szabó Ferenc SJ: Prohászka - Ady - Kosztolányi
Szabó Ferenc SJ: PROHÁSZKA - ADY - KOSZTOLÁNYI kamaszos szidalmazások. De 1908-ban Fülep Lajosnak igen keresetlen szavakkal szidta azt a Nyugatot, ahol maga is dolgozott. Megvan az az autográf levele, amelyben zsidó pártszövetkezetnek tartja és nevezi a Nyugatot. Később, az 1919-es eseményeket követően, amikor a családjától elszakították és hat évig nem mehetett haza, mindez kapott egy olyan érzelmi megerősítést, hogy a korábbi elfojtott érzések előtörtek, s a gátak átszakadtak benne. Vannak olyan dokumentumok, autográf levelek, s nevéhez kötődő könyvek, például a Vérző Magyarország, amelyekben megjelenik a zsidó- és az idegenellenesség. De azt természetesen nem lehet mondani, hogy Kosztolányi élete végéig antiszemita volt, és azt sem, hogy úgy volt antiszemita, mint egy 30-as, 40-es évekbeli fasiszta politikus. Ráadásul aktív politikai újságíró időszakában sem általánosított, és soha nem a zsidóságot, hanem annak konkrét tagjait, illetve kisebb csoportjait bírálta. Ugyanakkor felesége és barátainak jó része zsidó származású volt, akik közül Füst Milán ezután évekig nem állt szóba vele, de később megbékélt, miképp Somlyó Zoltán is; hiszen élete végén Kosztolányi elfordult korábbi nézeteitől.'41 Prohászka és a kortárs magyar írók A katolikus irodalom újjászületésében a század elején fontos szerepet játszott az Élet című folyóirat, amelynek Prohászka főmunkatársa volt. A századfordulón a katolikus szépirodalmi hetilap, a Magyar Szemle (1888-1906) nyitott utat a fiataloknak az irodalomban. Itt kezdett publikálni Kosztolányi Dezső is szinte diákfejjel. Prohászka is munkatársa volt a lapnak, amelyet a Dante-kutató Kaposy József és Gerely József katolikus papok szerkesztettek. (Babits is hálával emlékezett meg Kaposyról; talán e szerkesztőtárs szerettette meg Prohászkával Dantét.) 1908-ban született meg a Nyugat, amely kezdetben főleg liberális, baloldali íróknak adott fórumot. A katolikusok az 1909-ben megalakult Életben publikáltak, Kosztolányi is több cikket közölt itt. Azt is mondhatnánk: a Nyugat szellemi vezére Ady, az Életé Prohászka volt. 1918-ban Andor József volt az Élet /őszerkesztője; az ő bevezetőjével jelent meg egy interjú Prohászkával. Az Elet című katolikus folyóirat a 60 éves Prohászkát ünneplő számában a lap főszerkesztője ezt a kérdést teszi fel a püspöknek: „A vallásos költészetre korszakos hatása volt kegyelmes uram fellépésének: a »Diadalmas világnézet« inspirálta a modern katolikus poétákat. Mi a véleménye a vonatkozó költői termékek-41 Lásd még Bíró-Balogh Tamás által újraközölt Kosztolányi-cikksorozatot: A magyar irodalom és az ő irodalmuk, amely eredetileg 1920 őszén az Új Nemzedékben jelent meg. (In: Aracs, XI. évf. 4. sz. (2011. december 20.) 7-14. Prohószka-tanulmányok, 2012-2015 219
