Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
III. PROHÁSZKA LÁTÁSMÓDJA - Szabó Ferenc SJ: Prohászka - Ady - Kosztolányi
Szabó Ferenc SJ: PROHÁSZKA - ADY - KOSZTOLÁNYI 'modern'; ellenkezőleg, a kor szintjén állónak érezhette magát. Ugyanez a keresztezés azonban a későbbiekben már prefasiszta ideológiákat is szült."12 Kiss Endre a sok melléfogás és félreértelmezés mellett tesz néhány figyelemreméltó megjegyzést. Dicséri Prohászka érzékenységét, amellyel figyeli az új eszmeáramlatokat, a századvég mozgalmait, „a szellem vajúdásait". A szellemi válságot annak tulajdonítja, hogy az emberek elfordultak a vallástól, terjed a hitetlenség. Megjegyzem: a baloldali értelmiség (a Huszadik Század köre) jórészt Nietzsche vallásellenessége, ateizmusa miatt kapta fel a később veszedelmesnek ítélt gondolkodót. „Mindamellett Prohászka-Pethő nem rossz taktikus s korántsem mondható el róla, hogy tudományosnak semmiképpen sem nevezhető eszmemenetében ne válaszolna frissen. Nietzschét már 1902-ben szembeállítja a szociáldemokráciával. Erre találhatott ugyan példát a német nyelvű irodalomban, mindazonáltal ezt a gondolatot ő írja le először Magyarországon,"13 14 Pár lappal később Kiss még megjegyzi: „majdnem bizonyosra vehető, hogy Prohászka-Pethő e főképp Nietzsche-ellenes cikksorozata egyik legfontosabb mozgatója volt Ady Nietzschéhez fordulásának."14 Ugyanezen az oldalon állítja alaptalanul Kiss, hogy Pethő-Prohászka eltulajdonít néhány nietzschei értéket, és „keresztény" erényeknek nyilvánítja őket: pl. előkelő érzület, a szép egyéniség kultusza, szabadság, harci bátorság tisztelete. Végül pedig egy több változatban keringő anekdotát is említ (Lengyel Béla nyomán): A Hétben 1907-ben idézték ezt az anekdotát a parasztról, aki Prohászka egyházmegyéjében Nietzschének akarta kereszteltetni újszülött fiát, mert „erről a szentről sokat beszél az új püspök úr". Az igaz, hogy nemcsak A diadalmas világnézetben, hanem szónoklataiban és az evangéliumi elmélkedésekben is15 gyakran emlegeti Nietzsche nevét.16 Kiss Endre ugyanazt az álláspontot képviseli Prohászka megítélésében, mint a századelő radikális-liberális, jórészt zsidó sajtó,17 és később is az enyhébb kommunista Prohászka-kritika. Két korszakot különböztettek meg Prohászka életpályájában: 1919-ig a haladó, szociális és egyházi reformokat sürgető, „modernista" püspök a „liberalizmus" kedvence volt, majd a Tanácsköztársaság után reakciós, antiszemita politikus.18 Az elszántan liberá12 KISS 1977: 191. 13 KISS 1977:182. 14 KISS 1977:184. 15 Prohászka Ottokár: Elmélkedések az Evangéliumról I. In: ÖM 6, 214., 237., 248., 251. 16 Lásd bővebben Szabó Ferenc: Prohászka és Nietzsche. In: Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár időszerűsége. Budapest, 2006. 221-238. 17 Vö. Horváth Zoltán: Magyar századforduló. Budapest, 1974. 264-268. 18 Prohászka és a zsidókérdés problémáról: SZABÓ 2007: 237-256. 214 Prohászka-tanulmónyok, 2012-2015
