Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
III. PROHÁSZKA LÁTÁSMÓDJA - Kozák Péter: Kinek a pártján áll Krisztus? Prohászka Ottokár Nagyváradon
Kozák Péter: KINEK A PÁRTJÁN ÁLL KRISZTUS? 4. Ady és Prohászka Ady Prohászka Ottokár személyével először 1902 októberében foglalkozott,35 amikor a II. Országos Katholikus Nagygyűlés e „harcias pátere" nagy feltűnést keltő beszédét tartotta. A fiatal tudós-pap izzó katolicizmusa nemcsak a katolikus sajtó képviselőit, de a liberális Budapesti Napló - Ady következő szerkesztősége - főszerkesztőjét, a nagy befolyású Vészi Józsefet36 is megnyerte. A Prohászka-beszéd által kiváltott, igen szerteágazó országos polémiára37 itt és most nincs idő részletesen kitérni. Itt csupán annyit érdemes megjegyezni, hogy Prohászka a nagygyűlésen - többek között - leszögezte, hogy a „katolicizmus világnézet [...] amely az egész világot, az egész életet le akarja foglalni [...] a katholikus kereszténység az élet központjában székelő erő, amely hiten, filozófián, művészeten, iskolán és családon végigjár."38 Valójában ezt a gondolatot folytatta Nagyváradon is: az igazi katolikus keresztény vallásosság az igazi hatalom, Jézus Krisztus teljes életet élt, következésképpen az állami életben, a tudományban, a művészetekben és a karitászban is következetesen érvényesíttetni kell a katolikus elveket. Azaz Jézus Krisztus mindannyiunk pártján áll, amennyiben bennünk, itt ezen a földön megvalósul Isten országa. Ady 1903-ban már a Nagyváradi Napló munkatársa, a lapot 1903 januárjában Dési Géza39 szerkesztette, a stáb azonban már január 10-én annyiban módosult, hogy a főszerkesztő továbbra is Fehér Dezső40 maradt, felelős szerkesztővé Ady Endrét nevezték ki. Ezekben a napokban tudta meg Ady, hogy sajtóperét a nagyváradi kanonokokkal szemben „nyomtatvány 35 Ady Endre: Anya és leánya. In: Nagyváradi Napló, 1902. okt. 19. Az Arcanumnál megjelent, a kritikai kiadáson alapuló Ady Endre összes prózai műve című CD-ROM-ban (Budapest, 1999) Prohászka Ottokárt Ady 69-szer említi! 36 Vészi József (1858-1940): író, újságíró, szerkesztő. 1894-től a Pesti Napló, 1896-tól az abból kivált Budapesti Napló főszerkesztője. Közismert, hogy két leánya volt: Vészi Jolán (1882-1936) Bíró Lajos; Vészi Margit (1885-1961) Molnár Ferenc felesége lett. Vészi Margitról írta Ady Endre a Margita élni akar című „verses históriáját" (Nyugat, 1912). A mű egyik férfi főszereplője pedig Ottokár, a festő. További elemzést igényel Ady névválasztása, hisz a műben a magyar politikai élet szereplői felbukkannak, nem kevesen saját nevük alatt! 37 A vitáról részletesen: Ady Endre összes prózai művei. Kritikai kiadás. IV. Szerk. Vezér Erzsébet. Budapest, 1964. 298-302. 38 Prohászka Ottokár beszéde. In: Alkotmány, 1902. október 18. 3. 39 Dési Géza; Deutsch (1869-?): ügyvéd, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. 1900-tól a nagyváradi Szabadság felelős szerkesztője, 1901-től, ő védte Adyt sajtóperének idején a nagyváradi kanonokokkal szemben, 1906-ban, a magyar országgyűlésben ő indítványozta először az általános és titkos választójogot. 40 Fehér Dezső; 1896-ig Fecher (1869-1935): újságíró, szerkesztő, 1898-tól a Nagyváradi Napló főszerkesztője. Prohászka-tanulmónyok, 2012-2015 207
