Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
I. KUTATÁSTÖRTÉNET - Mózessy Gergely: Főpapi életmű a cenzúra szorításában
Mózessy Gergely: FŰPAPI ÉLETMŰ A CENZÚRA SZORÍTÁSÁBAN vakat nem merünk használni már. A PC egyre újabb és újabb kifejezéseket tol át a közbeszédből a szalonképtelen tartományba - amelyet tudomásul veszünk, amelyhez megfelelési kényszert érezve, kissé félve igazodunk. Csakhogy ez egyúttal el is homályosítja látásunkat, hiszen zavarodottá tesz, ha a PC előtti szóhasználatba ütközünk egy régi műben vagy egy forrásban. Mai ismereteink, tudásunk, beszédmodorunk visszavetítése tehát egyáltalán nem segít megérteni egy régebbi kort.2 Egy hatástörténeti kutatásban figyelemmel kell lennünk a cenzúra fenti összetett problematikájára. A cenzúra ugyanis döntően befolyásolja, hogy mikor, hol, ki mit tud beépíteni önmagába egy szerteágazó és óriási életműből. Elsődlegesen azáltal, hogy mit enged egyáltalán megjelenni; másodlagosan azáltal, hogy az egyszer megjelent szöveget hozzáférhetővé, elérhetővé teszi-e; harmadlagosan pedig azáltal, hogy milyen értelmezést sulykol a közönségnek egy műről vagy szerzőről. Utóbbi ugyanis döntően befolyásolja az egyént abban a tekintetben, hogy érdeklődjön-e iránta, kézbe vegye-e; vagy megelégedjen a valóságot leszűkítő - és nem egyszer azt tudatosan félreértelmező - címkézéssel. A Prohászka-kutatás néhány éve tudatosan fordult a recepciótörténet felé. Született néhány kiváló elemzés arról, hogy a püspök gondolkodása miként hatott másokra, hogyan élt tovább tanítása más egyházi egyéniségben.3 De e téren van még mit tennünk. Ha a cenzúra fogalmát a fenti legteljesebb értelmezésben használjuk, nyugodtan kijelenthetjük: a Prohászka életmű története a szüntelen cenzúra története. Ezt szeretném jelen írásban kronologikus rendben végigtekinteni, hogy lássuk azt a koordinátarendszert, amelyben a Prohászka-recepció értelmezhetővé válik. 1. Az ÖNCENZÚRA KORA A cenzúra története mindig az öncenzúránál kezdődik. Mi az, amit valaki vél és gondol ugyan - de nem mer, nem akar, nem tud kimondani, s vele a nagyközönség elé állni. Az öncenzúra természetes tényező. Egy páLásd részletesebben, Prohászka szóhasználata kapcsán konkrét példákkal: Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár zsidóellenességéről. In: Egyháztörténeti Szemle, IX. évf. (2008) 4. sz. 125-132. Pl.: Orvos Levente: Prohászka hatása Mindszenty bíboros életművére. In: Prohászka-tanulmányok, 2007-2009. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2009. 95-104. Szabó Ferenc: Három szociális apostol. Prohászka - Kerkai - Apor. In: Prohászka-tanulmányok, 2007-2009. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2009. 81-93. 14 Prohászka-tanulmányok, 2012-2015
