Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)

II. KATOLIKUS NAGYGYŰLÉSEK - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár a katolikus nagygyűléseken

Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR A KATOLIKUS NAGYGYŰLÉSEKEN a terror ellen emel szót, 1919. augusztusi önmagát idézve a megnyugtatás szándékával lépett fel. A történteken való túllépést sürgette már - mert azt vallotta, hogy hosszú távon országot valami ellenében nem lehet építeni. A beszéd folytatása is ezt az értelmezést erősíti: Prohászka ugyanis fel­sorolta, mi minden fenyegette korábban a keresztény kultúrát. „Nem a zsidó fenyegette azt régen..." - kezdte e gondolatot. A felsorolás időben a liberaliz­must nevesíti először, a szovjeturalmat (a Tanácsköztársaságot) utószor. Az­az: a zsidóságot önmagában és egészében egyikkel sem azonosította! (Tény ugyanakkor, hogy megemlítette a „zavarosban halászó" zsidókat. A szö­vegközlések közt e helyen mutatkozó eltérések arra utalnak, hogy ez a szó­noki lendület rögtönzésében történhetett.) Prohászka ezután beszélt a keresztény kultúra egyes elemeiről. Példatár ez: mi a mienk, mi az „övék". Csakhogy nem a szerzők - keresztény vagy zsidó - származása miatt sorol valakit az elfogadható vagy az elutasítandó kategóriába. Számára a művek erkölcsi minősége vált kritériummá. Anti­szemitizmust sejteni a felosztás mögé már csak azért is kár, mert a kárhoz­­tatottak közé kerül a - Prohászka szavai szerint - „fajmagyar" Ady Endre is. Róla azt mondta: „galilei-zsidó" eszmékkel fertőzött - ahol a hangsúly egyáltalán nem a „zsidón" van, hanem a „Galilei"-n. A kifejezés a radikális gondolkodást képviselő, Polányi Károly által alapított, 1908-1919 közt mű­ködő Galilei Kör hatására utal, melynek tagjai közt történetesen nagy szá­zalékban voltak zsidók. Prohászka művészeti osztályozását, minőségi ítéleteit vitatni persze le­het; de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy nem esztétikai, hanem eti­kai jellegű kategóriákban gondolkodva osztályozott. Ha Adyt leszámítva történetesen többi nevesített „elítélt" művésze zsidó is, azok megbélyegzé­se egyáltalán nem a szerzők származásának, hanem műveik keresztény er­kölcsi mércéit áthágó, tabudöntögető jellegének, tartalmának szólt. Előz­ményként e tekintetben az úgynevezett „Fehér Színház" ügyének pártolását tekinthetjük a Prohászka-életműben.59 - Úgy véljük, a szöveghely által fel­vetett problémák értelmezéséhez Gergely Jenő adta meg a kulcsot, aki ki­fejtette: Prohászka számára a társadalom alapvető törésvonalai nem ott hú­zódnak, hogy valaki zsidó vagy keresztény; hanem ott, hogy tisztességes-e vagy nem, hazafias-e vagy nemzetietlen, etikus-e vagy nem...60 59 Vö.: [s.n.:] A Fehér Színház hangversenye. In: Alkotmány, XIX. évf. 11. sz. (1914. január 13.) 13. 60 Gergely Jenő: Prohászka Ottokár közéleti működése. In: Prohászka ébresztése. Szerk. Szabó Ferenc. Távlatok, Budapest, 1996. 201. Prohászka-tanulmónyok, 2012-2015 105

Next

/
Thumbnails
Contents